És mégis tovább fő a leves
Ám ettől még a fogyasztót anyagi kár nem éri, hisz voltaképp ugyanannyi fűtőanyaghoz jut, csak hosszabb idő alatt. A szabványtól eltérő gáznyomás nem jelent veszélyt, extrém kilengés esetén a készülékek automatikusan leszabályoznak. A gázszolgáltatók határozottan állítják: ilyen mértékű nyomáscsökkenés csak vis maior esetben fordulhat elő, és amúgy is a lehető legalacsonyabb nyomásérték alapján számláznak. A modern kori magyar társadalom kollektív tudatának egyre inkább alappillérévé válik, hogy szerintünk a gázszolgáltatók valamit mindig kivesznek vagy betesznek a gázba, így rontva annak fűtőértékét. Ettől – állítják – tovább fő a leves, mégis ugyanannyi köbméter fogy, ami természetesen azt a képzetet kelti, hogy többet fizetünk.
A gázipari körök évek óta nem győzik cáfolni ezeket a vádakat, mondván: a fűtőérték területenként nem nagyon változhat, azt számos berendezés méri, a gázba sem levegő, sem víz nem kerülhet – azt éppenséggel kivonják belőle –, de ha ingadozna is a fűtőérték, a számlát akkor is a kapott gáz értéke szerint (nem köbméter, hanem fűtőérték-alapon) fizetjük. A szakemberek az ilyen panaszok kapcsán óvatosan felvetik, hogy talán az „ön készülékében van a hiba”. És a felülvizsgálatok bizony megerősítik, hogy sok az elavult, szelelő berendezés.
Mindazonáltal az összeesküvés-elmélet minden fűtési szezonban újra és újra felüti a fejét. Ebben a politika is megtalálta a maga számítását: noha a fűtőérték tartására szigorú törvények vonatkoznak, a hatóságok is ellenőriznek, és ebbéli probléma az utóbbi évtizedekben nem nyert bizonyítást, mégis épp most fogadtak el egy regulát azért, hogy a szolgáltatók úgymond „ne trükközhessenek a fűtőértékkel”.
Miközben mindenki a fűtőértéket szapulja, a képlet egy másik eleméről, a nyomásról alig esik szó. Pedig gázipari szakértők lapunknak kifejtették: elképzelhető olyan eset, hogy a megszokottnál tovább tartó főzésről vagy a hosszabb ideig felmelegedő lakásról nem a fogyasztó készüléke, hanem a honi gázrendszer tehet. Ez felvetheti a lakossághoz közel eső hálózati szakaszok korszerűsítésének szükségességét annak érdekében, hogy nagy igényemelkedéskor gyorsabban kerülhessen a fogyasztóhoz a gáz. Mindazonáltal – szögezik le határozottan – ilyen esetleges ingadozások miatt még nem fizetünk többet. Azt is hozzáteszik, hogy a hiba főként extrém hidegekben, illetve jobb gazdasági helyzetben sűrűsödhet.
A nyomást alapvetően a Mol-tulajdonú FGSZ által üzemeltetett központi gerinchálózat belviszonyai határozzák meg. Ebben mindeddig nem merült fel probléma – még gázválságok idején sem. A fűtőanyag innen kerül át a gázszolgáltatók által üzemeltetett lakossági hálózatokba: megkeresésünkre az összes gázszolgáltató részletes választ küldött. A Tigáz szakemberei elmagyarázták: jól megépített hálózat esetén – ilyennek tartják a sajátjukat – kizárt a 23-33 millibaros (mbar) szabványon kívüli nyomásérték. A készülék 18-20 mbar alatt jellemzően kialszik.
A nyomáscsökkenés jele lehet a láng méretének zsugorodása. A leadott hőmennyiség a kiáramló gázmennyiséggel egyenesen arányos. A Tigáz DSO területén utoljára a 2000-es évek elején tapasztaltak helyi nyomáseltéréseket, de ezeket fogyasztóik nem érzékelték – szögezik le. A gáz nyomását lakossági fogyasztónként nem tartják nyilván – a fűtőértékkel ellentétben erre eddig nem is mutatkozott igény.
A számla tartalmazza ugyan a nyomáskorrekciós tényezőt – vagyis nagyobb nyomásnál többet kellene fizetni –, de a Tigáz a viták elkerülése végett a minimális 25 m baros nyomást alkalmazza. A nyomáscsökkenés hőmérséklettől és fogyasztási szokásoktól függően olykor összeadódhat, de értéke akkor sem eshet az üzletszabályzatban vállalt érték alá – szögezték le kérdésünkre a Főgáznál. Elmondásuk szerint ilyen csak vis maior minősítésű üzemzavar vagy a hatáskörükön kívül eső forráshiány (értsd: gázválság) idején fordulhatna elő. Alacsony nyomás esetén a lakásban lévő készülék leszabályoz, de a vészhelyzet elkerülése csak a fogyasztó által jól karbantartott berendezések esetén garantált. A túl magas nyomás ellen a szolgáltató gyorszárakkal véd. Az FGSZ 3 percenként regisztrálja a – többek között a Főgáznak is – átadott nyomást, a Főgáz 360 objektumában folyamatosan mér, és további 126 pontról érkeznek távnyomásadatok.
Az Égáz-Dégáz szakemberei az előzőekhez hozzáteszik: 1 mbar nyomásváltozás több mint 1 százalékot módosít a hőmennyiségben. A felhasználó mindig az elszámolásinál magasabb nyomáson kapja a terméket – állítják, hozzátéve: a szolgáltató hálózatán az elmúlt évek során nem tapasztaltak eltérést a szabványos nyomástól. A szabványon belüli ingadozást szerintük az ügyfelek nem veszik észre, az épületen belüli fűtőberendezések hiányosságait viszont már annál inkább. A hálózati nyomást jellemzően a téli csúcsfogyasztás idején mérik, a vég- és kritikus pontokon, valamint a körzeti nyomásszabályozóknál.
Az E.ON-nál még inkább igyekeztek érthetővé tenni a fizikai összefüggéseket. E szerint nyomáseséskor az azonos idő alatt szállított gáz mennyisége csökkenhet. Egységnyi „hőmennyiség” eléréséhez azonos fűtőérték mellett egységnyi gázmennyiség kell: alacsonyabb nyomáson ezt hosszabb idő alatt érhetjük el – mondják ki az ítéletet.
