Az OTP Bank Elemzési Központjának előrejelzése szerint a fogyasztói árindex tovább csökken majd. Dunai Gábor elemző úgy látja, hogy 2013-ban a legalacsonyabb érték kétszázalékos lehet, ez a harmadik negyedévben várható. Az idei évet átlagosan 2,3 százalékos infláció jellemezheti, ami jövőre két százalékra süllyedhet, azaz a jegybank idén és jövőre is teljesíti háromszázalékos inflációs célját.

A múlt csütörtöki gazdaságösztönző bejelentések kapcsán fontos kommunikációs elemként hangzott el, hogy az MNB törvényben meghatározott elsődleges feladatát, vagyis az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást elérte, így lehetősége nyílik a növekedés ösztönzésére. Ebben a vonatkozásban fontos, hogy a beérkező inflációs adatok összhangban alakulnak-e az említett indoklással; mindenesetre jelenlegi ismereteink alapján meglepő lenne, ha a következő hat negyedév folyamán az infláció korlátot jelentene a jegybanki növekedésösztönzésre – közölte lapunkkal Dunai Gábor.

Kondrát Zsolt szerint a februári inflációs adatba már szinte teljes mértékben beépült az energiahordozók és a távfűtés díjtételeinek törvényileg előírt tízszázalékos csökkentése. Az MKB Bank vezető elemzője lapunknak elmondta, hogy a fogyasztói árindex fokozatos mérséklődése jellemzi majd az egész évet, a jegybanki háromszázalékos inflációs célt nem fenyegeti semmi, legföljebb előre nem látható külső hatások begyűrűzése okozhat átmeneti emelkedést,mint azt tavaly az üzemanyagárak és az élelmiszer-alapanyagok esetében tapasztalhattuk.

A Raiffeisen Bank elemzői úgy számolnak, hogy az árdrágulás márciusban éves összevetésben 2,5 százalékos lehetett. Ennél alacsonyabb ütemre eddig csak két hónapban volt példa a rendszerváltás óta. A kedvező adatokra alapozva a piac további masszív kamatcsökkentési sorozatra számít. A határidős kamatjegyzések már négy százalék alatt találhatók, kérdés, a monetáris tanács mennyire akar majd megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint márciusban az éves fogyasztói árindex 2,6–2,7 százalék közé süllyedhetett. A kamatkilátásokat tekintve az adat várhatóan semleges lesz, de az is nyilvánvaló, hogy az inflációs ütem nem jelenti akadályát a további kamatcsökkentésnek.

Ugyanakkor pénzügyi stabilitási megfontolások miatt a kamatcsökkentési ciklus a végéhez közeledhet, az alapkamat 4,5–4,75 százalék között értheti el a mélypontját. Az MNB legutóbbi, március végi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvét szerdán teszik közzé. Ez legfeljebb kisebb érdekességeket tartalmazhat, amelyeknek piaci hatása marginális lehet. A kilenctagúvá felduzzasztott, új összetételű monetáris tanács sok meglepetéssel nem szolgálhatott: a kamatot 25 bázisponttal, 5 százalékra vitték le, Matolcsy György elnöksége alatt első alkalommal. A kommentárok, hozzászólások minden bizonnyal az enyhébb, a kormány növekedési terveivel harmonizáló monetáris politika mellett kardoskodtak, ellenvéleményt legfeljebb az utolsó ülésén részt vett Karvalits Ferenc alelnök és Király Júlia, a Matolcsyék által „megörökölt” régi alelnök fogalmazhatott meg.

A többiek teljes mellszélességgel kiálltak az új kurzus irányvonala mellett, mint azt a Nemzeti hitelprogram csütörtöki ismertetésén is demonstrálták. A pénzvilág tekintete azonban nem ránk, hanem – szokás szerint – Amerikára szegeződik a héten, ahol szerdán közlik a szövetségi költségvetés márciusi adatait. A piaci várakozás szerint 165 milliárd dollárra csökkenhet a havi deficit a februári 204 milliárdról. A csökkenéshez Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője szerint a szezonális okok mellett hozzájárul, hogy március elsején automatikus költségvetési kiadáscsökkentések léptek életbe a büdzsében.

A 85 milliárd dolláros kiadáscsökkentést azután vezették be, hogy Barack Obama demokrata elnök nem tudott megegyezni a kongresszus republikánus többségével a követendő költségvetési politikáról. A republikánusok ragaszkodtak ahhoz, hogy a már korábban törvénybe foglalt kiadáscsökkentéseket végrehajtsák, aminek következtében csökkenjen a deficit, és fenntarthatóvá váljon az államadósság pályája. Obama álláspontja az volt, hogy a kiadáscsökkentések hátráltatják a gazdaság kilábalását, és azok fűnyíróelv-szerű bevezetése nem jelent minőségi költségvetési kiigazítást.

Pénteken újabb fontos adatok érkeznek az amerikai háztartások költségvetési megszorításokra adott reakciójával kapcsolatban. A Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi indexe a decemberi zuhanást követően folyamatosan emelkedett, és a 2008 ősze utáni csúcspontját közelíti. A kiskereskedelmi forgalom szintén bővült januárban és februárban, és bár a várakozások szerint a havi növekedési ütem csökkent márciusban, tovább erősödtek az eladások. Eddig Dunai Gábor szerint úgy tűnik, sem a kiadáscsökkentések, sem az adóemelések nem jártak érdemi, a növekedést fékező hatással, sőt az amerikai GDP éves szinten akár 3 százalékkal nőhetett az első negyedévben.