Semmi jele a gazdaság felpörgésének, különösen, ha figyelembe vesszük: a múlt évi bázis eleve alacsony volt. A KSH előzetes adataiban az az egyetlen jó hír, hogy januárhoz képest 0,3 százalékos növekedést tudtak kimutatni. Mindez azonban a kiskereskedelmi forgalom februári visszaesésével együtt azt jelzi, hogy az első negyedéves növekedési számok valószínűleg nem igazolják majd a kabinet optimizmusát, azoknak lehet majd igazuk, akik szerint folytatódik a gazdaság visszaesése.

Abban az elemzők között nincsen nézeteltérés, hogy a gazdaság húzóágazatának tekintett ipar az idén képes lesz felülmúlni tavalyi harmatos teljesítményét. A mértékben azonban eltérőek az álláspontok. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a mostani gyengébb teljesítményért a járműgyártás a „felelős”, mert egyelőre nem érezhető a kecskeméti Mercedes-üzem felfutása, és az idei enyhébb februári időjárás miatt az energiaszektor termelése is elmaradt a tavalyihoz képest.

Az elhúzódó fűtési időszak miatt viszont az energiatermelő ágazatok kibocsátása pozitív hatással lehet a márciusi adatra – tette hozzá. Mindent egybevetve azonban a várakozások pozitívak: a német üzleti bizalmi indexek jóval a tavaly őszi szint felett tartózkodnak, ami az ipari megrendelések felfutásában is érezteti jótékony hatását. Tavaly 1,7 százalékkal csökkent az ipari termelés, míg idén az Audi győri üzemének elindulásával, a Mercedes és az Opel kapacitásának növekedésével és az export felfutásával akár 3,5 százalékkal is nőhet. Pesszimistább Kondrát Zsolt, aki egy százalék körülire becsülte az idei növekedést.

A fejlődést az MKB Bank vezető elemzője is egyértelműen az autóipartól várja, ám szerinte fáziskésésben vagyunk. A gazdaság fellendüléséhez elengedhetetlen a fogyasztás felfutása, erre utaló jelek azonban nincsenek – utalt a tegnap napvilágot látott, 1,4 százalékos éves visszaesést jelző kiskereskedelmi forgalmi adatokra. Kondrát nem tudja, mire alapozza optimizmusát Orbán Viktor, aki péntek reggeli rádióinterjújában „meglepetést” ígért az idei növekedési kilátások kapcsán.

Talán az autóipar remélt felfutásában bízhat a kormányfő. A jegybank elemzői az autóipar mellett abban is bíznak, hogy az elektronikai szektor kapacitásleépítése az idén már nem folytatódik. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a második fél évben válthat növekedésre az ipar. Ez persze jórészt az exportpiacainktól függ. De az is kérdés, hogy az autóipar mennyire lesz képes ellensúlyozni az elektronikai szektorban tapasztalt visszaesést.

Az ipar zöldülése még csak álom

A Magyar Energiahatékonysági Intézet adatai szerint tavaly hat százalékkal csökkent a magyar ipar szén-dioxid-kibocsátása. Mindez nem hatékonyságnövelő intézkedéseknek, hanem erőműbezárásoknak köszönhető. Bart István ügyvezető rámutatott: 2008-ban még 235 létesítmény rendelkezett szén-dioxid-kvótával, mára ez a szám kétszáz alá csökkent. Bart úgy véli, még várat magára az az átfogó ipari modernizáció, amely nyomán csökkenő kibocsátások mellett is nőhetne az ipari termelés. Ehhez jelentős beruházásokra volna szükség.