A kérdés csak az, hogy ez a pénz eljut-e a kisebbekhez, vagy inkább a közepes cégek profitálhatnak az MNB kezdeményezéséből – ha egyáltalán, ugyanis a bankok most átlag 4,4 százalékos kamatmarzzsal adnak kölcsön a kkv-szektornak, míg Matolcsy György csak két százalékot engedne, így az sem biztos, hogy a pénzintézetek élnek majd a lehetőséggel.

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a kereskedelmi bankok tavaly 3677 milliárd forint új hitelt folyósítottak a kis- és középvállalkozásoknak (kkv). Ez ugyan jelentős növekedést jelent a 2011-es 3205 milliárdhoz képest, de még így is elmarad a 2008-as 3896 milliárd forinttól. A kkv-szektor hitelállománya ennek ellenére tovább zsugorodott 2012-ben: év végén 3360 milliárd forint volt, míg egy évvel korábban 3702 milliárd. A látszólagos ellentmondás oka az, hogy az elmúlt években csökkent a kereslet a beruházási hitelek iránt, a vállalkozásoknak most inkább napi működésük finanszírozásához van szükségük külső forrásra.

Ezekből a rövid lejáratú forgóeszközhitelekből egy évben többet is felvesznek, majd visszafizetnek a cégek, a bizonytalan gazdasági környezet miatt pedig a bankok most rövidebb futamidőre adnak kölcsön, mint korábban, így lehet az, hogy bár a tavaly kihelyezett új hitelek összege nőtt, az állomány mégis csökkent.

Új beruházási hitelből tavaly mindössze 270 milliárd forintot folyósítottak a bankok a kkv-szektornak, míg 2011-ben 280 milliárdot. Korábban a cégek egy része piaci helyzetéhez, árbevételéhez képest túl sok hitelhez jutott, és ez a válság elmélyülését követően visszaütött: tavaly év végén minden ötödik céges kölcsönt 90 napnál régebben nem törlesztettek – vagyis ezekre a pénzekre lényegében keresztet vethetnek a bankok. A pénzintézetek emiatt konzervatívabbak lettek, nem a jövőbeni várható növekedésre adnak pénzt, hanem a már meglévő árbevétel és számlaforgalom alapján.

Az eszközalapú finanszírozás visszaszorult, a jelzálogalapú hitelezés vagy az autólízing a nagy növekedés után visszaesett, a jelzálog újra csak másodlagos biztosíték az árbevétel mellett. Ez elsősorban a kezdő vállalkozások számára kedvezőtlen, amelyek korábban ingatlanjelzálog-fedezettel jutottak hitelhez. A bankok a hitelképesség vizsgálatakor, a kockázati értékelés során elsősorban a pénzügyi adatokat és a stabil üzleti modellt, a piaci helyzetet, a vevőkört és a rendelésállomány alakulását, a visszafizetési képességet vizsgálják.

A szektor helyzete nem egységes, általánosságban elmondható, hogy a nagyobb, és így a válságot is valamivel jobban tűrő cégek könnyebben jutnak hitelhez, míg a kisebbek nehezebben – vagy sehogy. A középvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök összege – 2009-et leszámítva – folyamatosan nőtt az elmúlt években is. A közepes méretű cégek finanszírozása két év romlás után tavaly javult valamelyest, míg a legkisebbek, a mikrovállalkozások új hiteleinek összege a válság első két évében a korábbi csaknem felére esett, az elmúlt két évben pedig lényegében stagnál.

Nem mindenkit várnak