Az MNB Növekedési Hitel Programjának számos eleméről tárgyalni kell még a pénzintézetekkel, így kevés részlet ismert. Egyelőre annyi biztos: a jegybank összesen 500 milliárd forint nulla kamatozású hitelt adna a bankoknak, hogy azok alacsony felár mellett közvetítsék azt a kis- és közepes vállalkozásoknak. A tárgyalásokon határozzák meg, hogy ez mekkora legyen, a jegybank kétszázalékos hitelkamatot szeretne elérni, ám kérdés, lesz-e ehhez partner.

Matolcsy György jegybankelnök távozik az új programot bejelentő sajtótájékoztatóról

A program várhatóan júliusban indulna és augusztusig tartana az első körben, a folytatásáról a tapasztalatok fényében döntenek. A keretösszeg egyik felét devizahiteleik kiváltására használhatnák az érintett vállalkozások, a másik fele állna rendelkezésre fejlesztések, uniós beruházások finanszírozására, forgóeszköz-hitelezésre. A jegybanki csomag harmadik eleme egy olyan, a bankoknak kínált devizacsere-ügylet, amelynek eredményeként a bankok mérsékelnék az MNB-ben tartott pénzük mennyiségét, ezzel faragva le a jegybank veszteségéből. Az ügylet a központi bank devizatartalékának csökkenésével járna, ám ezzel párhuzamosan mérséklődne Magyarország külföldi eladósodása is. Ezen kívül a rövid lejáratú devizakölcsönök helyébe hosszú lejáratú forinthitelek jönnének.

A jegybanki tartalék így 3-3,5 milliárd euróval mérséklődne, ám így is 33 milliárd euró maradna, ami megfelelő biztonságot garantálhat.

A jegybanki programot a Fidesz és a nemzetgazdasági tárca is üdvözölte (utóbbi azonban „koncepciónak” nevezte), mondván, segítheti a növekedés beindulását. Az ellenzék hol élesebben, hol visszafogottan bírálta a tervet, kockázatosnak nevezve a devizatartalék csökkentését, és megkérdőjelezve a program gazdaságélénkítő hatását.

Az elemzők szerint a devizatartalék mérséklésére valóban lehetőség van, és éppen az a biztató a jegybanki gazdaságélénkítő elképzelésben, hogy nem túlzottan jelentős a mértéke. A gazdaság fellendülését ugyan ettől nem lehet várni, de az MNB ezzel alkalmazkodott a piaci lehetőségekhez, és nem veszélyezteti a pénzügyi egyensúlyt. Az intézkedés nem jelent feltétlenül nagyobb pénzkiáramlást sem. A jegybank ugyanis a kis- és középvállalkozásoknak felajánlott nullakamatú hitelcsomag mellett megszünteti a bankoknak korábban (még az előző vezetés által, szintén nem konvencionális eszközként) kínált hosszú távú hitel lehetőségét.

Sokan megjegyezték, hogy a mintául szolgáló angol jegybanki intézkedések esetében sem volt tapasztalható jelentős hitelpiaci élénkülés. Az okokról vita van. Az európai jegybank elnöke szerint az unortodox eszközök alkalmazása nem pótolhatja a kormányzati reformokat. Japánban viszont még rátesznek egy lapáttal – igaz, ott az infláció felpörgetése a cél, egészen két százalékig.