Magyar József, a baromfi-feldolgozó vezérigazgatója a Népszabadságnak elmondta, hogy a mostani támadás időzítése nem lehet véletlen, hiszen május 13-án Budapesten újabb, immár a harmadik bírósági tárgyalásra kerül sor abban a perben, amelyben felperesként a Hungerit 600 millió forintot, kamatokkal együtt milliárdos összeget követel az alapítványtól a korábbi hamis állításai miatt. A szentesi cég vesztesége megtérítése és a jó hírét ért kár miatt keresi az igazságot. A vezérigazgató elmondta azt is, hogy tudnak a Négy Mancs aktivistáinak mostani tevékenységéről, arról, hogy rejtett kamerás felvételeket készítenek a magyar baromfitartókról, a szárnyasok szállításáról, és a termelőkkel beszélgetnek. A minisztériumi közleményben olvasható az is, hogy az eddigi gyakorlat szerint az alapítvány által illegálisan megszerzett felvételeket oly módon vágják meg, hogy azok a lehető legsötétebb képet mutassák a magyar baromfiágazatról. De akár más országokban egy évtizeddel korábban készített felvételeket is készek felhasználni, hogy minél elrettentőbb képet fessenek Magyarországról.

Emlékezetes, hogy a Négy Mancs 2006 novemberétől nemzetközi kampányt folytatott a tömött libákból származó hús ellen, és feketelistát készített, amelyen több magyar cég neve is szerepelt. Azt követelte az áruházláncoktól, hogy ne vásároljanak májat és húst olyan üzemtől, amely részt vesz tömésből származó áru előállításában, feldolgozásában. Ennek hatására a német partnerek felfüggesztették a hízott liba forgalmazását 2008-ban, ami nemcsak tetemes anyagi kárral járt, hanem a cég a megrendelések elvesztése miatt mintegy kétszáz embert volt kénytelen elbocsátani. A legnagyobb magyar exportőrként ismert Hungerit Zrt.-nél az alapítvány nyomására 2008-ban leállították a hízottáru-feldolgozást, és csak azután indították újra, amikor kiderült: ezek után sem kerültek le a listáról.

A korábban nagy sikereket elérő hazai víziszárnyas-ágazatot megtépázta a Négy Mancs. Az éves szinten mintegy százezer tonnás részesedésükkel a baromfiágazatnak most csak ötödét adja a víziszárnyas. A magyar liba meghatározó az európai piacon, mivel integrált termelés csak a lengyeleknél és nálunk van. Hízott libából számottevő mennyiséget csak Magyarország állít elő.

A libatollágazatot már kínai dominancia jellemzi, és így visszaesett a belföldi tollszedés. Ezért megközelítőleg 10 milliárd forintos közvetlen bevételkiesés éri Magyarországon a termelőket. Ezt a veszteséget a VM közvetlenül a Négy Mancs Alapítvány lejárató kampánytevékenységével hozza összefüggésbe. A szaktárca fontosnak tartja azt is, hogy Magyarországon sokkal szigorúbb állatjóléti szabályok vonatkoznak a tollszedést végzőkre, mint Európa más országaiban, ahol ez a tevékenység szintén megengedett.

600MILLIÓ

A SZENTESI HUNGERIT 600 millió forintot, kamatokkal együtt milliárdos összeget követel a Négy Mancs Alapítványtól, amelynek akciói sokba kerültek a magyar cégnek.