Az esemény jelentőségére utal, hogy Matolcsy György jegybankelnök ma sajtótájékoztatót is tart, utána pedig a jegybank elemzői fórumot rendez (ezen lesz téma a hitelezés jegybanki ösztönzése). Az új jegybanki tájékoztatási rendszerben a kamatdöntéseket nem követi sajtótájékoztató vagy fórum, ilyeneket a korábbi bejelentés szerint a stratégiailag meghatározó pontokon rendeznek – a mai tehát az.

A gazdaságélénkítő lépésekről szóló tanácskozás hírére esni kezdett a forint. Pedig az már Matolcsy György kinevezését követően részben azért gyengült az euróval szemben a 300-as küszöbérték fölé, mert a piac az új elnök nem konvencionális eszközeinek bevezetését árazta. Az árfolyam az utóbbi két napban erősödött, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Wall Street Journalnak megismételte, hogy a kormánynak nem érdeke a gyenge forint, s utalt arra, hogy véget érhet a kamatcsökkentési ciklus is, tegnap délre már-már megközelítette a 300-as határt. Ám miután a rendkívüli ülés hírét közölte a Világgazdaság Online, ismét gyengülni kezdett, és este ott tartott, ahonnan a nap elején indult.

A piac bizonytalan, a felmerülő témákról ellentmondóak a hírek, mindenki azt találgatja, milyen nem konvencionális jegybanki eszközök bejelentéséről lehet szó. Az elemzői fórum témája alapján többen arra következtetnek: a kisvállalati hitelezést élénkítő lépésről számolnak be. Sokan utalnak arra, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fórumán néhány hete Orbán Viktor maga jelentette be, hogy a kabinet a kis- és középvállalati devizahitelesek helyzetének megoldásán dolgozik. A Portfolio.hu értesülése szerint az MNB a Széchenyi-kártyán keresztül juttatna forrást a szektornak, részben a devizahitelek kiváltására. A hitel így nem a bankok, hanem az MNB mérlegébe kerülne, így a jegybank futná a kockázatot, míg a pénzintézetek jutalékot kapnának.

Hétfőn nyolc magyarországi nagybank vezetőjével is egyeztetnek. A Népszabadságnak ezt banki körökből megerősítették, ugyanakkor a pénzintézetek vezetői még nem tudták, milyen témában hívták őket. Értesülésünk szerint nem hívták meg a találkozóra a Magyar Bankszövetséget. Úgy tűnik, Matolcsy jegybankelnökként is a miniszterként alkalmazott rutinja szerint cselekszik, és a szektort érintő kérdésekben hanyagolja az egyeztetést a szövetséggel. A szervezet elnöke persze valószínűleg így is ott lesz: Patai Mihály (aki baráti kapcsolatot ápol Matolcsyval) az UniCredit elnök-vezérigazgatójaként nyilván részt vesz a megbeszélésen.

A nem konvencionális, a növekedést segítő módszerek alkalmazásának szükségességére Orbán Viktor épp Matolcsy jegybankelnöki jelölése kapcsán tett célzást. Aki pedig azt nyilatkozta korábban, hogy megvizsgálják ezek alkalmazásának lehetőségét – leginkább az uniós és amerikai jegybankok gyakorlatát. Ezek ugyanis több olyan módszert alkalmaznak, amellyel a gazdaságot élénkítik, ilyen például a kötvények vásárlása.

Elképzelhető még az is, hogy a jegybank a kereskedelmi bankoknak adott tőkejuttatásokkal segítené a kkv-szektor hitelezésének felfuttatását. Korábban szó volt azonban arról is, hogy a 90 napnál régebben tartozó devizaadósokat úgy segítené a kormány, hogy hitelüket forintra váltanák át kedvezőbb árfolyamon –a devizatartalék felhasználásával pedig (a korábban már bevett módszer szerint) azt segítenék, hogy az átváltás ne okozzon hirtelen, gyors forintgyengülést.

Az utóbbi években folyamatos vita volt a kormány és a Simor András vezette jegybank között arról, hogy az MNB-nek feladata-e részt venni a gazdaság élénkítésében, és ha igen, milyen módon. A monetáris tanács pár hónapja, már a kormánypártok által delegált tagok többségének idején úgy látta: „a monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez”. Vagyis a jegybanki eszközöket a kiszámíthatóság, az infláció letörése és a pénzügyi stabilitás érdekében lehet bevetni, közvetlenül a gazdaság élénkítésére azonban nem.