„Mindenki vesztes lesz”
Nem csak az orosz oligarcha vagy a céges offshore betét veszett el, ami adóoptimalizálás miatt került ide, hanem az egyszerű, dolgos emberek is elbukták pénzüket. Számos nagybetétes veszítette el élete munkáját, a családi vállalkozása alaptőkéjét, amiért évekig dolgoztak. Arra tették félre, hogy a gyerekeik, unokáik továbbtanulhassanak, idős korukra legyen miből fizetni az orvosi ellátást.
Azok a ciprusiak is tudják, hogy valami teljesen megváltozott a szigeten, akik egyelőre nem veszítettek egy eurót sem a számlájukról: előbbutóbb mindenki vesztes lesz. A lakosság óvatosabb, továbbra is csak a legfontosabbakra, főleg élelmiszerre, gyógyszerre költ, hiszen a jövő még mindig bizonytalan. Rengeteg munkahelyen már be is jelentették a fizetések 20-30 százalékos csökkentését, több dolgozó elbocsátását. Szakértők szerint ez még csak a kezdet, és a jelenlegi, 14 százalékos munkanélküliség a duplájára nőhet. Az emberek félnek a bizonytalantól, most azt mondják, ugyan a ciprusiak többsége a legvégsőkig harcol majd, de várható, hogy akinek van lehetősége, máshol próbál szerencsét.
Debbie Klimentinosz Kyriakidou Amerikából költözött vissza Ciprusra, itt alapított családot és vállalkozást is. Két éve nyitotta meg amerikai stílusú éttermét Nicosiában. „Cipruson mindenünk megvan, a csodálatos éghajlat, a tenger, a hegyek, s mindenekelőtt a biztonságos élet, míg az USA-ban mindig a vállunk mögül kellett néznünk, hogy ki kicsoda, kiben bízhatsz meg” – mondta a New Jerseyben, ciprusi szülők gyermekeként felnőtt Debbie, aki édesapjától tanulta meg a vendéglátós fortélyokat. A válság első jeleként az elmúlt két hétben éttermének a forgalma a felére esett vissza. Próbálja a dolgozóit és a fizetésüket megtartani, mivel tisztában van a helyzet nehézségével, de nem látja, meddig tartható ez az állapot.
– Ennél sokkal rosszabb lesz Cipruson. Ha ez így folytatódik még kéthárom hónapig, nem tudom a dolgozóimat fizetni, s el kell gondolkodnunk a hogyan továbbon. A szállítók csak készpénzt fogadnak el, így csakis annyi árut rendelünk, amennyire aznap szükségünk van. Ha nem lesz bevételünk, nem lesz más választásunk, bezárunk, s visszamegyünk Amerikába, ahol ismét a nulláról kezdhetjük! A bankokra viszont nagyon mérges vagyok! Olyan könnyen adták ezt az óriási kölcsönt, nem is igazán kérdőjelezték meg az üzleti tervemet, a számokat. Csakis a haszon érdekelte őket – tette hozzá.
A magyar származású, fogászati asszisztensként dolgozó Éva Jiorgyiou 25 éve él a mediterrán szigeten ciprusi férje mellett. – Közvetlenül nem érintett bennünket a bankbetétek megsarcolása, mivel nincs annyi pénzünk, de a gyerekeink sajnos ezek után már biztos nem itt fognak élni. Sokan azt hiszik, hogy majd minden visszatér a normál kerékvágásba, pedig ez lehetetlen. Sokan elveszítik majd a munkájukat, a házukat és mindent, amiért évekig güriztek, s még akkor is tartoznak majd a bankoknak – vázolja a problémákat, hozzátéve, hogy az ingatlanpiac is padlóra fog kerülni, s a külföldiek fognak mindent felvásárolni Cipruson. A polgárok szinte biztosak abban, hogy a közeljövőben senki sem menti meg őket, sem az EU, sem a szigetük közelében nemrég felfedezett gáz.
Addig marad a ciprusi, amíg lesz mit ennie, aztán majd továbbáll. – Kicsit félek, mivel már nem vagyok 30 éves, és szeretek gyökeret ereszteni, történetesen itt, Cipruson. De most úgy érzem, megbüntetnek valamiért bennünket, amit el sem követtünk, és az is aggaszt most, hogy az unokáim is úgy fognak felnőni, hogy nem láthatom őket – meséli a félelmeit.
A ciprusi rugalmas nemzet, sok megpróbáltatáson ment keresztül. Kitörtek az angol gyarmati rendszerből, 1960-ban kikiáltották a függetlenségüket, 1974-ben jött a török megszállás, mire a legutóbbi évtizedekben kifejlődött az a gazdaság, amely jólétet teremtett a szigeten. Vállalkozó szellemüknek, kemény munkájuknak és jó angoltudásuknak köszönhetően Angliától Ausztráliáig mindenhol jól érvényesültek, akár mint fish and chips sütödések, akár mint Szteliosz Hadzsijoannou, az EasyJet fapados légitársaság alapítója.
Vaszilisz Konsztantinou larnacai ügyvéd is igazi harcos ciprusi, aki lelkesen ígéri, hogy küzdeni fognak. –Készen állunk a harcra ismét a gyermekeinkért és a jövő generációiért – mondta. – A gazdaság további recesszióba süllyed. Akinek van pénze, próbálja kivinni az országból, és máshol fekteti be, például az Egyesült Királyságban ingatlanba, s annak a bérleti díjából próbál majd megélni a nehéz időkben – magyarázza. Neki is vannak rokonai az USA-ban és Londonban is, de nem mennek el az országból. – Hiába keresünk jobban, pénzért nem tudjuk megvenni a családot, a barátokat, a napsütést vagy a biztonságot – mondta.
– Az egész társadalom bizonytalanságban él, „nemzeti depresszióban” szenved – mondjadr. Andreasz Anasztasziou pszichológiaprofesszor, a Nicosia Egyetem társadalomtudományok tanszékének vezetője. Az ok: nem tudják, mi lesz holnap. Ugyanakkor a professzor úgy véli, az öszszefogás és a segítségnyújtás, amit az elmúlt nehéz hetekben tapasztaltak a szigeten, optimizmusra ad okot: a hétfő délutáni ingyenes nicosiai CyprusAid koncert élő példája a ciprusiak szolidaritásának. Több ezren gyűltek össze a főváros központjában, a várfal mentén az április 1-jei megakoncertre, hogy a rászorulókon segítsenek.
Larnaca
