Borongós hangvételű sajtótájékoztatón jelentette be a magát egy befektetői konzorcium képviselőjeként bemutató Büki Zoltán, a szlovák bejegyzésű Expert4 International s.r.o. vezetője jó pár hete, hogy a mögötte álló befektetők – köztük a tájékoztatón jelen levő Gerhard Kegli – nem Magyarországon valósítanak meg egy 80-100 millió eurós (23-30 milliárd forintos) raklapgyárat Nyékládházán. Ennek okaként a magyar bürokráciát jelölte meg, s azt, hogy a befektetők nem kaptak 5,6 milliárd forint készpénztámogatást az államtól.

Büki szerint egyedülálló technológiát képviselő gyárat hoztak volna létre, amely évi húszmillió raklapot állít elő, és akár ezer főnek is munkát ad. Szerintük adók formájában az állam rövid idő alatt visszakapta volna a támogatást. Az üzletember részletesen ecsetelte is a magyar szervekkel folytatott – többnyire egyoldalú – levelezésüket. E szerint elfogadták volna az igényelt támogatás felét, és 10 százalék tulajdonrészt ajánlottak az államnak. A kormányzat részéről szerinte szóban 1,4 milliárd forintos ígérvény el is hangzott, de ilyen irat nincs a birtokában. Ezt a befektetők – mivel úgymond több országgal is tárgyalnak, és nekik mindegy, hová települnek – elutasították. Sőt, visszatértek az 5,6 milliárd forintos igényhez, ráadásul – hivatkozva az azóta megnövekedett országkockázatra – azt külön számlára kérték. Adókedvezményt nem kértek, de 50 százalékos kedvezményt a majdan bevezetendő használatarányos útdíjból igen. Számos helyszínt megvizsgáltak – legutóbb Nyékládházát –, ám a határidő leteltével végleg lemondtak a magyarországi gyárépítésről. Kérdésünkre, hogy akkor hol fog megépülni a gyár, Büki Zoltán a tájékoztatón még azt mondta, hogy az egy-két héten belül eldől, tegnap ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy továbbra sem döntöttek más helyszín mellett, sőt meg kívánják várni a jövő évi hazai parlamenti választásokat. Gerhard Kegli a tájékoztatón még felvillantotta a projektterv eladásának lehetőségét.

A nemzetgazdasági tárca tájékoztatása szerint a befektető egyedi kormánydöntésen alapuló támogatást szeretett volna, melynek nagyobb része általában adókedvezmény. Az Expert4 jóval többet kért az eddig kiajánlott összegeknél, egyéb ajánlataikat elutasította. A készpénzt előlegként igényelték, amire nincs lehetőség. A befektető támogatási ajánlatot nem kapott, az eljárás még zajlott, amikor a cég elállt szándékaitól. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) érdeklődésünkre annyit közölt, hogy az ötlettel tavaly nyáron keresték meg őket. Mindkét szerv úgy fogalmazott: a kormány támogatja a befektetőket, de feltétel, hogy a pénzügyi háttér rendelkezésre álljon és a beruházó tulajdonosi szerkezete áttekinthető legyen.

A Büki Zoltánnal és Gerhard Keglivel folytatott egyeztetések során tisztázódott: a két magánbefektető az itthon tömítőanyagokat gyártó német Chetra GmbH-val kapcsolatban álló Kegli, illetve a céget korábban képviselő Olga Hethy. A befektető cégek a Kartex-VL és az Eury-Pack nevű szlovák raklapgyárak, valamint az Alien Technology amerikai társaság, amely a raklapcsipeket „szállítaná”. Gerhard Kegli a német Chetra GmbH-nak nem tulajdonosa, hanem képviselője, ugyanakkor egy hasonló nevű szingapúri cégben elmondása szerint társbefektető. Az Opten adatai szerint Kegli négy hazai vállalkozásban érdekelt. Egyik kisebbségi tulajdonosa az 1991-ben alapított Chetra Budapest Tömítéstechnikai Kft.-nek. (A többség a német Chetráé, amelyet Kegli cége képvisel Magyarországon.) A 302 millió forintos árbevételű kft. internetoldala szerint Kegli kelet-európai referens és műszaki tanácsadó. Az üzletember többségi tulajdonosa két oroszlányi ingatlan-bérbeadó cégnek – melyek 2011-es összárbevétele 15,5 millió forint – és egy bt. beltagja. E három cégében társa a németországi címen is lakó Kégli Terézia (más bejegyzések szerint Terezia Kegli). A szintén magánbefektetőként említett Olga Hethy a Chetra Budapest Tömítéstechnikai Kft. cégbejegyzésében szerepel, mint kézbesítési megbízott – a Kegli nevéhez köthető cégeken keresztül.

A Magyarországon élő, nyelvünket jól beszélő Gerhard Kegli úgy fogalmazott: a 80-as években a Chetra alapította Magyarországon az egyik első vegyes vállalatot, és akkor senki nem firtatta a tőkehátteret. Anyagi helyzetének jellemzéseként annyit árult el, hogy csak tavaly több mint 30 millió forint személyi jövedelemadót fizetett be. Kegli – aki Büki szerint ismert jótékonykodó – utalt rá, hogy maga is további befektetők bevonásán fáradozna, ha nem találkoztak volna ilyen rideg hatósági hozzáállással. Büki Zoltán feltételezése szerint a magyar állam az – állítólagos – 1,4 milliárdos vállalást is a lehetséges befektetők anyagi helyzetének alapos vizsgálata után tette. Az állítást az állami szervek nem erősítették meg.

Az ügylet kapcsán reflektorfénybe állított Expert4 s.r.o. alaptőkéje a szlovák cégregiszter szerint ötezer euró (másfél millió forint), tulajdonosa Büki Zoltán és a Losoncon élő Tóth Éva. Büki saját elmondása szerint öt éve költözött ki szlovákiai magyar párjához, a cég leginkább befektetésközvetőként jellemezhető. Üzleti múltjáról elmondta, sokáig operatőrként dolgozott – például a Magyar Televízióban –, de próbálkozott kiállításszervezéssel is. (Korábbi cégét, az Expert 4 Hungary Kft.-t jelenleg végelszámolják.) Az elmúlt évek során például a Dominikai Köztársaságban is keresett üzleti lehetőségeket, amihez kapcsolódóan pókerversenyt szervezett volna Székesfehérváron, ami végül nem jött össze.

A Bükiék által hivatkozott Alien Technology – melynek a tájékoztatón nem jelent meg képviselője – a raklapok csipes nyomon követését is biztosító RFID-technológia egyik globális piacvezetője. Az 1994-ben alapított cégnek több mint 1500 partnere van, mérlegfőösszege 84 millió dollár. Mint később megtudtuk, a cég a csipek beszállítója lenne, s ezért tízszázalékos üzletrészt ígértek nekik.

Kutatásaink szerint egy nagy raklapüzem létrehozásához nem volna szükség ennyi pénzre. A ma legnagyobb, egymilliós kapacitású raklapgyárak néhány száz négyzetméteren működnek. Egy ilyen üzem létrehozásához nem kell különleges és ismeretlen technológiát megvásárolni. Lapunk megkeresésére egy raklapgyártó iparos egy évi húszmillió darabot előállítani képes üzem befektetési szükségletét „több mint ötszázmillió forintra” tette.

Honnan, kinek?

Az Expert raklapgyára felméréseink szerint a teljes hazai piacot lefedhetné: a jelenlegi termelésnek körülbelül megfelelhet az előállítani kívánt mennyiség. Megyénként ma Magyarországon több tucat raklapgyár üzemel, azonban a legnagyobb hazaiak is csak évi egy-két milliós kapacitásra rendezkedtek be. Korántsem foglalkoztatnak több száz embert, legfeljebb néhány tucatot. Az évi húszmilliós kapacitáshoz rendkívül nagy területről lenne szükség alapanyag beszállítására. A felvevőpiac sem látszik: a most üzemelő cégek is töredékkapacitáson működnek – igaz, a jobbak egész kedvező aránnyal. Egy megfelelően nagy raklapgyár évi egymilliárdos forgalmat is magáénak tudhat, nyeresége 100 millió körüli.

A piac tehát mindenképp vonzó, az egyedülállónak mondott technológia bevezetése akár meg is térülhetne. Ez az Expert4 International elképzelése szerint a RFID-raklapok gyártása lett volna. Ez annyit jelent, hogy olyan, egyre szélesebb körben terjedő csipet szerelnek ilyenkor a szállítóeszközre, amelynek segítségével könnyedén követhető az áruk mozgása. (Az RFID egy vezeték nélküli adatátviteli módszer, amely minimális távolságban működik, és szinte nincs energiafelhasználása, rendkívüli kis méretei pedig bárhol lehetővé teszik alkalmazását.) Ilyen raklapot ma valóban nem igazán gyártanak Magyarországon.

Igaz, ennek nagy akadálya nincs: a lapokra szerelhető RFID-jeladókat ugyanis már forgalmazzák a hazai piacon. A probléma, hogy ez a technológia akkor működik jól, ha olyan targoncákat – és persze számítástechnikai rendszereket – is vesznek hozzájuk, ahol van RFID-vevő. Ezt ma a jövő üzletének nevezik, hiszen a technológia terjed, és egyre több helyütt alkalmazzák Európában is. Az áru mozgásának ellenőrzése egyre fontosabb minden iparágban.

A technológiát reptereken, a logisztikai ipar számos területén és a textiliparban alkalmazzák előszeretettel.

Raklapok egy telepen. Csúcstechnológiával gyártották volna a faszerkezeteket?