A Reuters szerint mindez világos jelzés arra, hogy a válságkezelést követően Ciprus már nem lehet offshore központ, ami viszont felgyorsítja a sziget gazdasági hanyatlását. Elemzők korábban is úgy vélték: idén és jövőre 5-10 százalékkal eshet vissza a GDP a bevezetett intézkedések nyomán. Nikosz Anasztasziadisz köztársasági elnök a kaszinók engedélyezésével, és a szigeten befektetőknek ígért még kedvezőbb adózási feltételekkel szeretné segíteni a gazdaságot.

Az utcák a hét végére megteltek, a sziget nyugodt – a banki munkavállalók szakszervezete azonban demonstrációt tervez csütörtökre, hogy tiltakozzon a várható elbocsátások, illetve a magánnyugdíj-megtakarítások tervezett megcsapolása ellen. Nincs azonban jele annak sem, hogy a pénzüket ott tartó külföldi betétesek megijedtek volna, és tömegével próbálnák kimenteni vagyonukat. Erre lehetőségük sincs: az euró bevezetése óta példátlan módon korlátozták az országból kivihető valuta mennyiségét, ezer eurónál többet nem lehet átvinni a határon, és a korlátozások a legújabb hírek szerint még egy hónapig biztosan érvényben maradnak.

Az uniós tisztségviselők közben a nemzetközi pénzügyi világot igyekeznek nyugtatni afelől, hogy Ciprus nem lesz példa a görög, az olasz vagy a spanyol válságkezelésben, miután az eurocsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem, ennek ellenkezőjét vetette fel. „Az eurocsoport úgy döntött, hogy a válságkezelésben a tulajdonosoknak és a hitelezőknek együtt kell kivenniük a részüket” – mondta. A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schaeuble azonban sietett leszögezni, hogy a betétek biztonságban vannak Európában. „Ciprus egyedi eset” – mondta a Bildnek.

A cégeknek megéri Cipruson maradni

A cégek működtetése és adózása szempontjából Ciprus továbbra is vonzó feltételeket kínál – mondja László Csaba, a KPMG szenior partnere. A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta: amennyiben valaki ezeket az előnyöket használta ki, és befektetései tekintetében figyelembe vette a már korábban is ismert kockázatokat (vagyis nem tartott nagy mennyiségű betétet a szigetországi bankokban), akkor nem csalódott, és a helyzet rendezése után nem is feltétlenül kell változtatnia korábbi adótervezési gyakorlatán.

László Csaba mindazonáltal úgy véli: kérdés marad, hogy az események hatására mennyiben tört meg a befektetők bizalma. Ugyanakkor biztos abban, hogy a ciprusi kormány is mindent elkövet majd azért, hogy ezt visszaszerezze. A szigetország gazdaságában jelentős a szerepe a pénzügyi közvetítő ágazatnak, és a kormány már most is egyértelmű jelzéseket küld a cégtulajdonosoknak, befektetőknek és piaci szereplőknek arról, hogy továbbra is kiemelt terület marad a nemzetközi üzleti élet megfelelő kiszolgálása.

Az utalások most nehezebbek, hiszen számtalan korlátozást léptetett életbe a kormány, megakadályozandó a gyors betétkivonást. Ám remélhetőleg ezeket mihamarabb feloldják. A nagybetétek tulajdonosait ért károk mellett a nagyobb megtakarítások ciprusi elhelyezését gátolja a bevezetendő tízszázalékos kamatadó is. Ezt is átmeneti intézkedésnek szánják, miközben hasonló mértékű, sőt nagyobb kamatadóra is van példa Európa számos országában, ám most a betétekre fizetett hozamok valóban kisebbek lesznek Cipruson.

A cégek ottani működését és az adótervezést azonban csak egyetlen válságintézkedés érinti: társasági adót 10-ről 12,5 százalékra emelik – ám az ezzel együtt is rendkívül versenyképes más országok adómértékével összevetve. Ráadásul a szigetország továbbra sem vet ki adót a részvények adásvételére, nem adóztatja az osztalékot, illetve az osztalékból és jogdíjakból származó jövedelmeket, a valós adóteher a kivett jövedelmeknél csupán 2,5 százalékos.

Ciprus továbbra is az egyik legbarátságosabb adózási környezetet kínálja Európában, így a válság hatásainak csillapodása után ismét vonzó lehet a „befektetők” számára. Ők azonban valójában már csak a cégstruktúrákat tartják majd a szigetországban. Komoly pénzek viszont ezen ciprusi cégeknek csak a külföldi számláin fognak mozogni. A ciprusi bankrendszer egyértelműen hosszú távon is kárvallottja marad a mostani válságnak – mondja László Csaba, a KPMG szenior partnere. (V. I.)

A Bank of Cyprus fiókja Nicosiában. A nagybetétesek csak pénzük kisebb részéért kapnak részvényeket