Ahol nincs rezsicsökkentés: csúcsprofit az állami áramcégnél
Miközben a kormány lenyomja a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló áramszolgáltatók profitját, a mögöttük álló, állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. egyre nagyobb nyereséget ér el. Lapunk értesülései szerint az állami áram-nagykereskedő minden eddiginél nagyobb, körülbelül 90 milliárd forintos elmúlt évi eredményről adhat számot. Az MVM-nél a várható profittal kapcsolatos megkeresésünket azzal hárították el, hogy a mérleg elfogadásáig az eredményadatok nem tekinthetők véglegesnek.
Noha a kormányzat az áramszolgáltatók „busás hasznának” letörésére folyamatos lakossági energiadíjcsökkentést hirdetett, az MVM által az áramszolgáltatóknak eladott lakossági áram árát nem mérsékelné. Az állami cég szabott, 17,6 forintos áron értékesít a szolgáltatóknak, zömében saját tulajdonú, tehát szintén állami erőműveiből. Az átadási ár a lakossági számla mintegy harmadát teszi ki, ám a január elsejei tízszázalékos rezsicsökkentéskor ezt nem faragták le. Sőt – mint azt Németh Szilárd, a kormánypárt rezsicsökkentésért felelős képviselője lapunk kérdésére korábban megerősítette – várható további lakossági áramárcsökkentés is, és azzal sem szeretnék terhelni az MVM-et. Így a rezsicsökkentést továbbra is a német–francia tulajdonú szolgáltatókkal fizettetnék meg. A német RWE-EnBW többségi (és az MVM kisebbségi) tulajdonában álló Elmű-Émász már bejelentette: lakossági szolgáltatási üzletága 2012-ben hatmilliárdos mínuszt termelt. Az amúgy tavaly nyereséges cégnél az idén a helyzet további romlására számítanak.
Az utóbbi évek során eszközarányosan az MVM is hasonló nyereségszintet ért el, mint a most kárhoztatott szolgáltatók – igaz, ez szinte 100 százalékban az államnak hozott a konyhára. Az állami energiaholdingot az első Orbán-kormány lakossági áramár-politikája miatt 2001–2002 körül még a csőd kerülgette. Ezután lassan helyreállt a gazdálkodása, de az állam nem bizonyult önmegtartóztató gazdának: a második nagyobbnak mond ható, 2008-as 40 milliárdos eredményt majdnem teljesen kivonta a cégből osztalékként. Az MVM-csoport 2008 és 2011 között, négy év alatt 168 milliárdos adózott eredményt ért el, amiből a kormányok 96,5 milliárdot lapátoltak be a büdzsébe osztalékként.
A magas nyereség több célt is szolgálhat. A rezsicsökkentés jelenlegi módszerével például a Fidesz a privatizált társaságok kárára javítja az állami cég piaci pozícióját. Kérdés, hogy maga a társaság mindennek mennyire örül: forrásaink szerint az MVM-nek valójában „esze ágában sincs” átvenni az esetlegesen távozó szolgáltatóktól a lakossági ügyfelekkel való vesződséget. Az MVM-nek ezenkívül a paksi bővítéshez is szüksége van tőkére: az építkezéshez szükséges, háromezermilliárdosra becsült költségek jó részét nyilván hitelből teremtenék elő, de ehhez is kell több százmilliárdos önrész.
A kormány a gázipart is meghódítandó területként jelölte ki az MVM számára, így ma már a holding képviseli a magyar felet többek között az orosz Déli áramlat honi szakaszát tervező cégben, és építteti a magyar–szlovák gázvezetéket is. A mérföldkő ugyanakkor kétségtelenül az E.ON gáztársaságainak megvásárlása, ami mai árfolyamon 265 milliárdot igényel. Ennek kifizetése vélhetően a leginkább sürgető.
Kérdésünkre, hogy pontosan honnan teremtik elő az E.ON-vételhez szükséges százmilliárdokat, az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM) azt a választ kaptuk, hogy az MVM részben saját, részben külső forrásból állja a költségeket. Utóbbi hitelt jelent, ám korábban rebesgették, hogy a kormány közvetve-közvetlenül adófizetői pénzt is juttatna az ügylethez. Erre ugyanakkor az NFM válasza nem utal: az ügylet költségvetési vonzataként csak az állami garanciavállalást említik, ami fizetési kötelezettséget a büdzsének csak akkor jelentene, ha az állami cég tönkremenne.
