Kiállította a bizonyítványt Magyarországról az IMF
A kormány gazdaságpolitikai tévedései is közrejátszottak abban, hogy csökkent a befektetői bizalom, a beruházások tízéves mélypontra értek, miközben a külső konjunktúra alakulása sem támogatta a válságból való kilábalást – állapították meg. S miután markáns változást ezen a téren nem látnak, az idei évre stagnálást, jövőre pedig szerény, 1,2 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságtól. Az immáron Matolcsy György vezette jegybank csütörtöki prognózisában fél-, illetve 1,7 százalékos növekedést látott reálisnak.
Az IMF hiányolja a befektetőbarát környezetet, a hosszú távon is kiszámítható gazdaságpolitikát, és olyan irányváltást szorgalmaz, amely valóban bővíti a foglalkoztatottságot, és elindítja a növekedést. A szervezet a gazdasági növekedést gúzsba nem kötő kiigazításokat vár Magyarországtól – sürgősséggel. Ha így megy tovább, az egyes szektorok túladóztatása a beruházások és a foglalkoztatás további visszaeséséhez vezethet. Ezzel szemben az állami kiadások még mindig a legmagasabbak a régióban.
Az IMF ezúttal is arra figyelmeztet, hogy a kormánynak a kiszolgáltatott rétegek számára kiemelt védelmet kell nyújtania, s újfent az adórendszer igazságossá tételét szorgalmazza. A szervezet úgy látja, nem érhető el sem az idei, sem a jövő évi hiánycél – még a tartalékok törlésével sem. A GDP-arányos deficit 2013-ban 3,2 százalékos, 2014-ben pedig 3,5 százalékos lehet a szerényebb növekedés következtében. A büdzsében számos kockázatot látnak – ebben a tekintetben a jegybankkal azonos véleményen vannak.
A korrekció viszont szerintük elkerülhetetlen. A kiigazítások nélkül középtávon biztosan három százalék fölött marad a GDP-arányos államháztartási hiány, az adósságráta pedig 80 százalék közelében ragad be, tíz százalékponttal magasabban a válság előtti szintnél, holott azóta a magán-nyugdíjpénztári vagyont is adósságtörlesztésre fordították. A magas adósságszint s annak magas devizaaránya a magyar finanszírozási költségeket érzékenyen érinti, és külső sokkhatásokkal, a befektetői bizalom megrendülésével szemben sérülékennyé teszi az országot. A hiányt 2015-ig jóval két százalék alá kell leszorítani ahhoz, hogy az adósságleépítés folyamatos lehessen.
A monetáris tanácsnak pedig ideje lenne szünetet tartania a kamatcsökkentéseknél, mivel azok növekedésserkentő hatással önmagukban nem bírnak, ehhez a hitelezés felpörgetése szükséges, aminek viszont a megsarcolt bankrendszerrel való kiegyezés az egyik előfeltétele. A kamatcsökkentés akkor folytatódhat, ha az országkockázat tartósan javul, az infláció alacsony szinten stabilizálódik, és a kormányzattól várt gazdaságtámogató intézkedések is megszületnek. Bizalmi kérdésnek tartják a jegybanki függetlenség megteremtését is.
Az IMF szakértői megjegyzik, hogy prognózisuk számos negatív irányba ható kockázatot tartalmaz. Ezek közé sorolják a háztartások fogyasztásának erősebb visszaesését, az üzleti hangulat további romlását, az adósságválság elmélyülését, aminek egyenes következménye lehet a külföldi befektetők kezén lévő állampapírok és más eszközök tömeges eladása, a forint hirtelen és nagyarányú leértékelődése. A nyugdíjak megadóztatását, esetleges csökkentését – a hagyományoknak megfelelően – ezúttal sem kezdeményezték.
