Befuccsolt trafikpályázat
A mostani pályázat alapját a Lázár János szorgalmazta trafiktörvény jelenti, amelyet hosszas hezitálás után tavaly ősszel fogadott el az Országgyűlés. A területért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tavaly december közepén – egy hónapos csúszással – írta ki a pályázatot, amire több mint 15 ezer pályázat érkezett, ám mint sejthető volt – és mára nyilvánvalóvá vált –, kizárólag nagyobb, forgalmasabb településekre jelentkeztek vállalkozók.
A szakmabeliek több mint egy éve figyelmeztették a dohánykereskedelem államosításán ügyködő kormányzatot, hogy önmagában a dohány és alkohol (továbbá sorsjegyek, üdítők, kávé és újság) kereskedelméből kistelepüléseken nem lehet majd megélni. Úgy tűnik, igazuk lett: elsősorban kicsi, 1000 fő alatti települések vannak azok között, ahol senki nem nyitna trafikot. Ezeken a helyeken –méretük miatt – a törvény mindössze egy dohánybolt nyitását engedélyezi. Ez sem volt azonban elég arra, hogy bárkit érdekeljen a lehetőség, legalábbis a december 15-én kiírt és többször módosított pályázati feltételek mellett.
Ugyan a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. most új pályázatot ír ki, ám ezen sem várható nagy tolongás, hiszen a feltételek változatlanok lesznek. Így viszont csak a B terv segít: állami mozgóboltok útján kell majd ellátni a vidéket dohánnyal, ha a kormány nem szeretné, hogy soha nem látott mértékűvé éledjen újjá a feketekereskedelem. Kérdés a mozgóboltrendszer gazdaságossága is. Korábbi, ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre az NDN Zrt.-nél csak annyit mondtak, hogy jelenleg kialakítás alatt áll a rendszer, ám olyan részletekről, hogy megpályáztatják-e a mozgóboltok üzemeltetését, továbbá hogy végeztek-e gazdaságossági hatástanulmányokat-e a kérdésben, nem adtak számot.
Mivel 1417 koncesszióra nem jelentkeztek, de több mint 15 ezer pályázat érkezett, azt is jelenti, hogy a maradék, 5600 koncesszióra legalább háromszoros volt a túljelentkezés. (Az NDN szerint a jó forgalmú belvárosi helyeken elfordult 4-5-szörös vagy annál nagyobb túljelentkezés is.) Kérdéses, hogy a 15 ezer pályázat végül hány jelentkezőt takar: elvileg ugyanis egy pályázó korlátlan helyre jelentkezhet. Még ennél is fontosabb kérdés, hogy pontosan mi alapján történik majd a jó forgalmú helyeken a koncesszió kisorsolása. A pályázati feltételek ugyanis elnagyoltak, legtöbb – 60 – pont az „üzleti tervre” adható, ám hogy ott pontosan mire mennyit ad az elbíráló, már nem derül ki a pályázati kiírásból.
Az NFM, illetve NDN itt titkolózni készül: korábban kérdésünkre kijelentették, hogy csak a nyertesek neve és a koncesszió helye lesz nyilvános, maguk a pályázatok és az értékelés nem. Vagyis az sem, hogy pontosan mi alapján ítéli oda az állam 20 évre a dohánykereskedelem jogát a pályázónak. Az NDN érdemben nem indokolta, hogy ez miért így történik.
Az ukrán határ közelében nehezebben él meg, aki hivatalból árusít
Naponta átlagosan hetven-nyolcvan doboz cigaretta fogy el az egyik mátraballai boltban: a hétszáz fős településen két élelmiszerüzlet és több kis kocsma működik. Senki sem pályázott trafiküzemeltetésre – a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. eredménytelenségi listáján szerepel a településre kiadandó egyetlen koncesszió. Az egyik üzlet egy országos kereskedelmi lánchoz tartozik, de a helybeli munkatársak nem hallottak róla, hogy a cég indult volna a tenderen. A vendéglátóhelyeken már most sem lehet cigarettát kapni, a boltok pedig egyelőre nyárig tartanak készletet. Az egyik üzlet munkatársa úgy értesült, hogy ha senki nem jelentkezik a koncessziós pályázatra, vagy nem felel meg a feltételeknek, akkor könnyített eljárásban majd az állam kijelöli az egyik boltot, amelynek engedélyezik a dohánytermékek forgalmazását.
Hozzátette, hogy a cigarettán valójában nincs igazi haszon, de forgalmat generál: aki ide jár a napi paklijáért, az itt veszi meg a tejet és a kenyeret is. Az ukrán határral szinte tőszomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisközség, Uszka is a listán szerepel. A polgármester tudomása szerint senki sem adott be koncessziós pályázatot trafik üzemeltetésére. Sértő-Radics István – aki amúgy itt és másik két szomszédos faluban a háziorvos is, azt tapasztalta, hogy az utóbbi időben csökkent a dohányosok száma. – Láncdohányosok is abbahagyták – mondta. Szerinte e kedvező folyamat hátterében egyrészt az egészségtudatosabb életmód áll, de az elszegényedés és a cigaretta drágulása is számít. A kevés dohányos persze önmagában nem indokolná, hogy Uszkán senki sem érdeklődik a „cigibiznisz” iránt. De ahol az ukrán határ közelsége miatt féláron lehet csempészcigit kapni, nehezen él meg egy hivatalos trafik. (D. J.)
