Gáz: vásárlás 265 milliárdért
A végső ár többek között a majdani gázkészletek függvényében változhat.
Az adásvétel leglényegesebb eleme kétségkívül az, hogy a magyar állam tulajdonába kerül a 4,4 milliárd köbméteres, föld alatti gáztárolórendszer. Az E.ON hasonlata szerint évente körülbelül ennyit használ fel a teljes lakosság, illetve ez az ország összfogyasztásának mintegy fele.
Az ügylet másik eleme az E.ON Földgáz Trade, amelynek fő „értékét” a 2015-ig érvényes magyar–orosz gázbehozatali szerződés jelenti. Mindazonáltal a szerződés kötöttségei a társaság eredményeire nézve – az utóbbi évek során – inkább kedvezőtlen hatást gyakoroltak. Az egyéb források ugyanis időközben olcsóbbakká váltak, viszont a szerződésben lekötött mennyiség egy részét mindenképp kötelező egy előre rögzített képletbe foglalt áron átvenni. Ugyanakkor a kormány által meghatározott lakossági gázárak a cég szempontjából túl alacsonyak. Így az utóbbi években a társaság akár több tízmilliárdos veszteségeket is kénytelen volt elszenvedni.
A vásárlás ugyan beleillik a kormány államosítási politikájába, ám most nem volt tapasztalható olyan állami ünneplés, mint ami például a 2011-es, hasonló pénzkiadással járó Mol-részvényvásárlást övezte. A közleményt kiadó MVM-nél ugyan válaszoltak kérdéseinkre, de még azt sem tudhattuk meg, pontosan kik írták alá a dokumentumot: annyit közöltek, hogy a szerződéskötésre Budapesten került sor. Orbán Viktor kormányfő először a nyáron tett utalást a folyamatban lévő tárgyalásokra: egy pikniken kijelentette, hogy „pillanatokon belül visszavásároljuk az E.ON-t”. (Ennek kapcsán megjegyzendő: a két társaságot a Mol 2006-ban adta el az E.ON-nak, összesen 900 millió euróért. Ekkor a hazai olajcég már 100 százalékban tőzsdei magántulajdonban állt, többek között az első Orbán-kormány 25 százalékos minimális állami tulajdonrészt eltörlő határozata miatt. Az E.ON 2009-ben – 32 milliárd forintos beruházás révén – 600 millió köbméterrel bővítette a legnagyobb, jelenleg 2,2 milliárd köbméteres zsanai tárolót.) Tavaly novemberben a kormányfő az adásvételre vonatkozó szándéknyilatkozatot írt alá Johannes Teysennel, az E.ON elnökével. Az iratban rögzítették, hogy az MVM és az E.ON között az adásvételi szerződés legkésőbb január 31-ig létrejön. Az ígért napon nem történt semmi, bár a kormányfő aznap úgy nyilatkozott, visszavásároltuk az E.ON-cégeket. Az aláírás viszont mostanáig – tehát mintegy két hónapot – csúszott.
Az okok csak sejthetőek, de bizonyára összefüggnek az ügylet kapcsán felmerült aggályokkal. Először Mártha Imre, az MVM korábbi vezetője hívta fel a figyelmet – a sajtó által akkor sejtetett – 800 millió euró körüli vételár és az állítólagos 40, illetve 300 millió euróra vonatkozó belső vagyonértékelés közötti feszültségre. Holoda Attila volt energiaügyi helyettes államtitkár pedig lapunknak adott interjújában úgy vélekedett: hamis az a nagykereskedő megvásárlásához fűzött állami kommentár, miszerint csak így tárgyalhatunk a 2015 utáni orosz gázszállításokról. A szerződés lejárta után ugyanis egy másik társaság is köthetne új, hosszú távú szerződést, addig pedig nem kellene az adófizetőknek a belekódolt veszteségeket állniuk. A gáztároló cég még nyereséges, de a gazdasági viszonyok miatt kilátásai borúsak. Az ügylet gyors nyélbe ütése inkább a működtetést majdan segítő megbízott szolgáltatóknak állhat érdekében – vélekedett.
Hogy ezek mennyiben nyomták le a végső vételárat, nem tudni. Mindenesetre az MVM és a tulajdonosként felette álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a tegnapi aláírás előtt számos „pontosító” egyeztetést, közgyűlést folytatott, állítólag azért, hogy az ügylet mindenfajta, esetleges jövőbeni jogi felelősségre vonás előtt megálljon. (Az E.ON pedig ismereteink szerint amiatt hezitált, mert egy túl magasnak tartott vételár miatt az EU akár tiltott állami támogatási vizsgálatot is indíthat.) Mindenesetre a most meghirdetett vételár az MVM-vezetőség számára engedélyezett összegnél 5 millió euróval kisebb, a kormány által eredetileg vállalt garanciánál viszont jóval alacsonyabb (igaz, azt a kabinet később csökkentette).
