A nagybetétek sérthetetlensége a múlté
Az már más kérdés, hogy a korlátozások meddig lesznek érvényben. Akármit mondanak az ország vezetői, egy időre biztosan maradnak a regulák, amelyek szélsőséges esetben akár egy év múlva vagy azon is túl élhetnek még – tette hozzá Kondrát Zsolt.
Az elmúlt napok híreinek hatására szinte bizonyosan tömegével vannak olyanok, akik vinnék is a pénzüket egy teljesen kinyitott bankrendszer esetében. Ők már biztosan azt vizsgálják, hogy hova küldhetnék tovább megtakarításaikat. S éppen ez az, ami már egyáltalán nem csak a Cipruson parkoló tőkére igaz – folytatta a gondolatot Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.
Bár az adózási szabályokat végletekig kihasználva s nem egyszer illegálisan gyűjtött magánvagyonok jellemzően nem a szigetországban voltak elhelyezve – igaz, azért akadt belőlük ott szépen –, az ország pénzintézeti rendszerének és „offshore-státusának” lehetőségeit jobbára vállalkozások használták ki. Ezzel együtt a nagy betétekre kivetett egyszeri adó már globálisan gondolkodtathatja el tulajdonosaikat.
Nem lenne meglepő, ha többük úgy gondolkodna: nagyobb biztonságot kínáló országokban helyezi el a tőkéjét, különösen abban az esetben, ha amúgy is a ciprusihoz hasonló, az ország gazdaságához képest többszörösére pumpált pénzintézeti rendszerben áll valahol a megtakarítása. A források mögött állók azonban a legtöbb esetben ragaszkodnak névtelenségük megőrzéséhez, ezért az ezt biz tosítani képes offshore-központok iránti igény aligha csökken. Így a szigetországi fejlemények egy másik változást is hoznak.
Mindenki vizsla módjára vizsgálja majd a kiszemelt offshore-paradicsomot fenyegető külső veszélyeket. Egy szó, mint száz, a betétek biztonságába vetett hit megingása nagymértékű tőkemozgásokat és mind gyakoribb pénzügyi vizsgálatokat indíthat el a világban.
Török Zoltán szerint a bankrendszerbe vetett bizalom megingása ráirányíthatja a figyelmet egy másik szolgáltatásra. Vélhetően lesznek olyanok, akik ezek után átalakítják megtakarításaikat, s a mostaninál sokkal konzervatívabb befektetéseket választanak, például aranyat vásárolnak. Ezeket a tételeket pedig olyan trezorokban igyekeznek majd elhelyezni, amelyek függetlenek a bankrendszertől, s egy hasonló betételvonási intézkedésből fakadó tőkevesztésnek semmilyen módon nincsenek kitéve.
Ugyanakkor borítékolható válaszlépés lesz az is, hogy a nagyobb pénzek tulajdonosai igyekeznek majd különböző bankokban minél jobban szétteríteni forrásaikat. Ezzel próbálják meg elérni, hogy az EU-ban érvényes 100 ezer eurós betétgarancia a lehető legnagyobb arányban fedje le a megtakarításaikat. Török Zoltán megjegyezte: hasonló hullám már volt Magyarországon is. A válság kitörésekor, 2008-ban, amikor hazánk hiteltörlesztő képességében és a bankrendszerben megingott a bizalom, érezhetően megnőtt a betétek elosztásának szándéka az érintettek körében. Az elemző szerint most hasonló fejleményekre egész Európában, így itthon is számítani lehet.
Ciprus eurózóna-tagsága magának az eurózónának a problémáit is felszínre hozza. Az elmúlt években erőltetett bővítési ütemet lehetett látni – mutatott rá Török Zoltán. A mostani és a persze a görög események biztosan előrevetítik a belépés szigorítását, hiszen a sietségnek már most felsejlik a következő áldozata. Szlovéniáról már a londoni pénzügyi körökben
is úgy beszélnek,mint a következő külső segítségre szoruló eurógazdaságról. Ezek után a belépni szándékozók számára a bejutás a korábbiaknál jóval nehezebb lehet. Ám nem csak a bővítés, hanem épp ellenkezőleg, a csökkenés kérdése is egyre többször kerül majd elő. Ahogy a dolgok most állnak, azzal a törvényként emlegetett állítással hamarosan le kell számolni, hogy a zónába csak belépni lehet, onnan távozni lehetetlen. Ha ez az egység megbomlana – most éppen Ciprus látszik összetörni, hiszen soha nem képzelt közelségbe került a kilépéshez –, akkor a közösségi devizába vetett bizalom is sokat sérülhet, ami leértékelődést okozhat – fejtette ki a Raiffeisen elemzője. Ha ez megtörténik, akkor az egész uniós gazdaságról alkotott képet át kell gondolni.
