A húsvét áldozatai
A csapdába évről évre seregnyien beleesnek, és az ünnep elmúltával kétségbeesetten próbálnak örökbefogadót találni kedvenceiknek. Ami nem könnyű. Nyúl és bárány ugyanis már az állatkertnek sem kell, fűnyíró helyett legfeljebb az utóbbit használják, levágni, majd sütőbe tenni őket pedig egyre kevesebben képesek.
Még akkor is, ha a húsvétra megvásárolt kis kedvenceket valójában étkezési célra tenyésztik, és többségük Bátor Árpád szerint a tepsiben végzi. A Juh Terméktanács elnöke nem a levegőbe beszél. Ahogy meséli, a mintegy 680 ezer darabos éves bárányexport negyede, 160-180 ezer bárány, a húsvét előtti napokban indul útnak külföldre. Úgy 95 százalékuk az olasz piac ra kerül, ahol nem simogatni – megenni szeretik őket. Olyannyira, hogy a kamionra szálló, két-három hónapos, kedves kis jószágokról maga is tudja: a pótkocsi hátfalának zárása után néhány nappal, többségük már a húsboltokba kerülhet.
A szakember szerint a tenyésztőknek az idén valószínűleg a szokottnál kevesebb kisbárány miatt kell majd könnyet ejteniük. A tavalyi aszály nyomán megdrágult takarmányra számítva ugyanis sokan kihagyták az őszi fedeztetést, így a bárányállomány kisebb a szokottnál. A mintegy hatezer regisztrált hazai tenyésztő feltehetőleg 20-25 százalékkal kevesebb bárányt ad majd át a felvásárlóknak. A mennyiségi csökkenés azonban nem feltétlenül látszik meg az árakon, mert a gazdasági visszaesés az olasz húspiacon is érezteti hatását. Így míg tavaly a 20-24 kilogrammos kisbárányok kilónkénti ára úgy 3,3 euró volt, az idén 2,9 eurós kilónkénti átlagáron kelhetnek el a magyar birkák.
Ennek az árnak a fenntartását is az teszi lehetővé, hogy a magyar bárányhúst az európai piacon az igényes termékek között tartják számon. A terméktanács elnöke szerint külföldön a gourmand-ok kifejezetten keresik a hazánkból importált bárányt. A magyar piacon viszont nem egyértelmű a húsfajta népszerűsége: az összesítések szerint az egy főre eső belföldi birkahúsfogyasztás alig 20 dekagramm évente. És ezt az átlagot is az ország keleti és nyugati területein igen eltérő fogyasztás adja ki. Az alföldi tenyésztőknek nincs miért aggódniuk: a drágának számító, kilónként négyezer forintos birkahúsra van kereslet. A Dunántúlon viszont szinte „rádöglik” a birka a tenyésztőkre, annyira kevesen fogyasztják ezt a húsfélét.
Kiemelt időszak a húsvét a nyúltenyésztőknek is. Még akkor is, ha Juráskó Róbert szerint az ünnep nem a nyúlárakra, hanem az értékesített mennyiségre gyakorol jótékony hatást. A Nyúl Terméktanács elnöke úgy számol: a hazánkban nyúltenyésztéssel foglalkozó, mintegy 60-80 vállalkozó 110 ezer anyanyúllal évente hozzávetőleg 5-6 millió vágónyulat dobhat piacra. Amiben nem kis szerepe van annak, hogy a nyúl szapora állat. A befedezett anyaállatok egy hónap után fialnak, a kisnyulak 12-13 hetesen vágásra érettek. Így egy anya évente 7-8 almot „nevelhet” fel.
Ami fajtától függően elsősorban a húsnyulakra igaz. Ezeket döntő hányadában étkezési célra értékesítik. De bőrüket, bundájukat szintén felhasználják. A két magyar fajta, a Pannon fehér, és a Debreceni fehér nyulak mellett, a hazai tenyésztők külföldről származó hibrid állományokat tartanak. Hiába azonban a komoly szaporulat, a nyúlhús hazánkban nem számít népszerűnek: a teljes húsfogyasztás alig 1-2 százalékát adja.
A hobbinyulak tenyésztői ugyanakkor kifejezetten házi kedvencként nevelik kisállataikat. Aki húsvéti nyulat akar venni, a hobbi tenyésztőknél a hétköznapinak látszó tapsifülesek mellett különleges és drága példányokat is találhat. Míg egy húsnyulat 1500-2000 forintért meg lehet vásárolni, addig egy lógófülű törpenyúl akár ötezer forintba is kerülhet. De akinek ez nem elég, a versenyeken bírált, díjazott nyulak között talál drágább példányokat is.
Ha viszont valaki nem akarja elkötelezni magát egy vagy több nyúl mellett, húsvétra bérelhet is. A bérleti díj az egyszerű házi nyulaknál 2500 forint körül alakul, amiből a tenyésztő 500 forintot általában visszaad az állat visszavételekor. Egy bérelt törpenyúlért viszont akár 3500 forintot is a tenyésztőnél hagyhatunk, amiből számos helyen 500 forint visszajár. Feltéve, hogy a tapsifüles túléli a gyermeki szeretgetést.
A nyúl- és juhtenyésztők úgy tartják: a húsvéti kisállat vásárlást mindenki fontolja meg. Akár egy apró nyuszit, akár egy kedves kisbárányt veszünk, fel kell készülnünk rá, hogy az állatról így vagy úgy, de az ünnep után is gondoskodni kell. Akinél nem okoz „családi tragédiát”, és elég erősnek, felkészültnek érzi magát, elvághatja a gyerek kedvencének a torkát. Akinek viszont ez nem megy, számoljon vele, hogy az állatkertek napjainkban nem kérnek az ünnepi lelkesedés hevületében megvásárolt, majd kényelmetlenné váló kisállatokból.
Legenda, hogy az óriáskígyó, netán az oroszlán lakik jól a Fővárosi Állat- és Növénykertben a húsvét után gazdátlanná váló kisnyulakkal – közölte lapunkkal Hanga Zoltán. A szóvivő leszögezte: felesleges próbálkozni, az állatkert évek óta nem vesz át nyulat, csibét, kacsát, bárányt, vagy más hasonló kisállatot magánszemélyektől. Az intézmény erejét ugyanis meghaladja az ilyen jövevények kezelése, gondozása. Gazdát keresni a mások kitett állatainak nem tudnak, a ritka, gyakran kipusztulás előtt álló nagyvadakat pedig felelőtlenség lenne egészségügyileg nem ellenőrzött táplálékkal etetni.
Aki húsvét alkalmából szeretné gyermekét megörvendeztetni, nyúlvásárlás helyett jobban teszi, ha ellátogat az állatkert állatsimogatójába. Itt jelenleg is mintegy két tucat, színes törpenyúl várja a látogatókat. Azoknak viszont, akik úgy vélik, hogy akár tíz évig képesek lesznek gondoskodni egy-egy nyúlról, bárányról, az állatkert szívesen ad szakmai segítséget a tartás és élelmezés feltételeinek szakszerű kialakításához.
Mi legyen a nyúlból, bárányból?
Hátrányból indul a nyúl és a bárány a családi ebédnél: a városi háziasszonyok többsége ezeknek a jellemzően húsvéti kedvencnek tartott kisállatoknak az elkészítését nem szerepelteti receptkönyvében. Hiszen mindkettő aranyos és helyes, elpusztítani, levágni vétek. A vidéki portákon azonban tudják: egy jó báránysültnek, birkapörköltnek, vagy nyúlpaprikásnak nincs párja. Előbbiekhez csak annyit kell tudni, hogy jó sült a fiatal bárányból, jó birkapörkölt a felnőtt vágójuhból lesz. Kiadós nyúlpaprikáshoz – a húson kívül – szükséges a jó recept.
Fő az egészség
Szörnyű csalódás egy kisgyereknek, ha a húsvétra kapott házi kedvenc néhány óra után jobblétre szenderül. Szeifert József hatósági állatorvos szerint a tenyésztőktől vásárolt nyulak, bárányok pusztulásának néhány alapvető szabály betartásával elejét lehet venni. Teljes biztonságot nyújtó recept nincs, de jó kezdés, ha szemre egészséges, mozgékony állatot viszünk haza. Kedvencünk ne legyen sánta, taknyos, bágyadt. Ezek a jelek ugyanis betegségre utalhatnak.
A juhoknál különösen fontos, hogy az anyjától már elválasztott, szoptatásra már nem szoruló, jellemzően tizenöt kilogramm feletti bárányt válasszunk. A cumisüvegből etetett példányok ugyanis szinte biztosan elpusztulnak. De fontos a megfelelő takarmányozás is. Célszerű, ha a jövevényt fokozatosan állítjuk át új étrendre. Érdemes a tenyésztőt megkérdezni, mivel etette a keze közül kikerülő állatot. Ha olyan bárányt veszünk, amelyik már legel, arra is figyelmet kell fordítani, hogy a különféle takarmányokkal ne etessük túl, ez ugyanis a pusztulásához vezethet. Ha viszont a bárány takarmányon élt, tíz napig célszerű a tenyésztőtől vásárolt abrakkal és szénával etetni. A szabadba a jó idő beköszöntével ki lehet engedni, de magára hagyni csak olyan bárányt szabad, amelyik már legelt.
Az állatorvos fontosnak tartja azt is, hogy bármilyen kedves is egy kisnyúl vagy egy bárány, lehetőleg ne ölelgessük, csókolgassuk. A ház körül élő állatok ugyanis hordozhatnak az emberre veszélyes betegségeket. A bárányoknál figyelmet igénylenek a különféle élősködők, bolhák, kullancsok, a nyulaknál a fertőző vérzéses betegség.
