A kommüniké hangsúlyozza, Simor András „rengeteg tapasztalatot hoz magával a pénzügyi szektorból az EBRD-be”, hiszen a jegybank hatéves elnöki tisztségén kívül a Budapesti Értéktőzsde első embereként tevékenykedett, és más fontos pozíciókat is betöltött a magánszférában. Az ötvenkilenc éves Simor komoly versenyben szerezte meg az elnökhelyettesi címet. Az állás iránt óriási nemzetközi érdeklődés mutatkozott. A szakmai pozícióra mintegy száz jelölt közül választották ki a volt magyar jegybankelnököt, a pályázókat több körben hallgatták meg. Az EBRD elnöke, Sir Suma Chakrabarti elnök elé terjesztett rövidített listáról egy bizottság döntött, melynek élén a neves török közgazdász és politikus, az ENSZ Fejlesztési Programjának volt igazgatója, Kemal Dervis állt. Úgy tudjuk, a két éve kinevezett brit elnök részletes személyes beszélgetéseket folytatott az ajánlott szakemberekkel, majd a részvényeseket képviselő igazgatóság elé terjesztette Simor András nevét. A testület egyhangúlag támogatta.

A kinevezésről szóló közleményben Sir Suma Chakrabarti úgy fogalmazott, a bank „nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy ilyen erős mezőny érdeklődött az EBRD egyik legfelső vezetői tisztsége iránt. Simor András személyében széles körű felkészültséggel és szakmai ismerettel rendelkező bankár kerül a pénzintézethez.”

A közlemény idézi Simor Andrást is – aki megbízásáról nem nyilatkozik a sajtónak. „Boldognak” nevezi magát, amiért kiválasztották az elnökhelyettes posztjára. Az EBRD-t „kulcsfontosságú szereplőnek” tekinti működési területén, így „megtiszteltetésnek számít a bank munkájának segítése”. Simor hatéves jegybankelnöki mandátuma március 3-án járt le a Magyar Nemzeti Bank élén. Utolsó interjújában jövőbeli terveiről nem kívánt nyilatkozni, csupán azt jelezte, pihenésre vágyik. Megjegyzendő: Simor az összeférhetetlenségi szabályok miatt szakmájában hat hónapon át nem is helyezkedhetett volna el itthon.

Simor elődei között neves közép-európai személyiségek találhatók, mint Németh Miklós és Jan Fischer volt kormányfők.