A tét nem kicsi: a kormányzati tervek szerint júliustól a cirka 300 milliárd forintos hazai cigarettapiac nagyjából hétezer koncessziós üzlet tulajdonosának a kezébe kerül, méghozzá húsz évre. Azaz: aki most maga mögé tudja csoportosítani a jövő boltosait, az hosszú távú, stabil üzletnek nézhet elébe. A február 22-én lezárult pályázatra a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN) tájékoztatása szerint 15 ezer pályázat érkezett be. (Igaz, azt az NDN egyelőre nem közölte, hogy összesen hány vállalkozó pályázott. A kiírás szerint ugyanis egy személy korlátlan mennyiségű pályázatot adhatott le.)

Még tavaly – a trafikpályázat közeledtével – kapcsolt nagyobb fordulatszámra a 2002-ben alapított Magyar Dohány-kiskereskedők Egyesülete (MDKE), amely önmeghatározása szerint nemcsak szakmai tanácsokkal, képzésekkel segítené a dohány-kiskereskedők életét, ám „aktívan alakítani is szeretnénk a hazai dohány-kiskereskedelmet.” Erre alighanem meg is lesz lehetősége az egyesületnek, a szakmai egyesület elnöke, Lengyel Antal ugyanis jelenleg is felügyelőbizottsági tag az NDN Zrt.-ben.

Arról, hogy a civil, szakmai szervezet vezetője egyben tagja a koncessziós eljárást levezénylő NDN-nek, az MDKE-nél úgy kommentálták, hogy nem az NDN, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) bírálja el a pályázatokat, így a két pozíció nem összeférhetetlen. (Lengyel Antal korábban, 2001–2002-ben a trafiktörvény létrehozásában tevékeny szerepet vállalt Continental-csoporthoz kötődött, így résztulajdonos volt a Tabán Trafik Zrt.-ben, ám a kapcsolat 2002-benmegszakadt.)

A dohánypiac nagyjai közül egyelőre a British American Tobaccóval (BAT) ápol jó viszonyt az MDKE, ám a szervezetnél hangsúlyozták, hogy más gyártókkal is jó kapcsolatot ápolnak, bár tény, hogy a BAT-tal előrehaladottabb az együttműködés.

Ugyanakkor a BAT piaci ellenlábasa, a Philip Morris a napokban a tavalyi év végén alakult – jelenleg cégbírósági bejegyzés alatt álló – Nemzeti Dohányboltok Szövetsége (NDSZ) által alapított Nemzeti Dohány Kerekasztalnál tűnt fel. Bár az MDKE-hez hasonlóan az NDSZ is hangsúlyozta: nincs szó a két szervezet között konkurenciaharcról. Ugyanakkor az állami NDN Zrt. szükségesnek érezte, hogy pontosíttassa az Magyar Távirati Irodával: ő nem vett részt a dohánykerekasztal munkájában. Ugyanakkor az NDSZ-nek így is illusztris támogatói vannak.

Az NDSZ rendezvényének a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) adott otthont, a BKIK vezetője, Szatmáry-Jähl Angéla is részt vett a munkájában. Fia, a Fidesszel összefonódott Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártját (MVMP) is jegyző Szathmáry Kristóf jelenleg a NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára. Lényegében hozzá tartozik a teljes kiskereskedelem. Az NDSZ vezetőségéhez tartozik az MVMP másik ismert tagja, Janzsó Tamás.

A székesfehérvári üzletember a Magyar Takarékszövetség vezetője, aki azt mondta, hogy a takarékszövetség mint finanszírozó jelenhet meg a dohánypiacon, így akár négy-ötmillió forint hitelt is tudnak nyújtani a takarékok a dohánypiaci vállalkozónak. Az NDSZ által szervezett kerekasztalról szólva Benkő Adrienn, az NDSZ elnöke – aki a S.E.F.T. Kft. vezetőjeként maga is dohánykereskedő – elmondta, hogy az első, legfontosabb javaslatuk a kormányzatnak, hogy az állam egy 60 napos átállási időt adjon az új rendszerre, azaz nyár közepéig az eddigi szereplők még vásárolhassanak, illetve nyár végéig eladhassanak dohányt.

Sem az NDSZ-nél, sem pedig az MDKE-nél egyelőre nem foglalkoztak a dohányárrés kérdésével. Mint ismeretes, korábban az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) javasolta, hogy a jelenlegi 4 százalék körüli gyártói árrést emeljék fel, mivel máskülönben nem lehet fenntartani a dohány-, illetve alkoholtermékek forgalmából a trafikokat. A javaslatra ráharapott a politika, így Lázár János néhány hete harciasan úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a gyártók nem változtatnak maguktól az árrésen, úgy minden eszközük megvan arra, hogy törvénnyel szabályozzák a kérdést. Mint egy forrásunk nyilatkozta, ez „meglehetősen érzékeny téma” – elsősorban a gyártók miatt –, így inkább egyelőre a trafikrendszer kialakításának az egyéb kérdéseivel foglalkoznak.

Az egyik ilyen kérdés az internetes dohánykereskedelem, mivel – a Napi Gazdaság információi szerint – Brüsszel a készülő dohánydirektívában továbbra is nyitva hagyná azt a kiskaput, aminek köszönhetően jelenleg is könnyen elérhető az interneten keresztül a dohányáru. Amennyiben a későbbiekben is lesz lehetőség a netes dohányvásárlásra, úgy a dohánykoncessziós üzletek érzékeny veszteséget könyvelhetnek el, különösen ha később az árréshez is hozzá kell nyúlni.

Az árrés emelése ugyanis lényegében áremelést jelent – fogalmazott egy dohánykereskedő. Lázár János korábban egyértelművé tette: nem támogatják az internetes nemzetközi dohánykereskedelem tervezett liberalizációját. Így a politikus egy platformon találta magát az online cigishopokat szintén hevesen ellenző dohánygyártókkal, akik ráadásul ez ügyben nagyjából ugyanazokkal az egészségvédelmi lózungokkal érvelnek, mint a trafikrendszer kialakításán ügyködő kormánypárti képviselők. Kérdés, hogy ez mennyire fogja érdekelni a vásárlókat.

Jelenleg ugyan kicsi az online értékesített dohánytermék aránya, így piaci vélekedések szerint, ahol legális a webes cigikereskedelem, ott is a fogyasztók mindössze 3-4 százaléka él a lehetőséggel. Azonban kérdéses, hogy ez nálunk hogyan változik a trafikrendszer bevezetésével. Ráadásul a trafikrendszer kapcsán a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSZ) korábban úgy látta: az értékesítési csatornák beszűkülésével jócskán megugorhat a cigaretta feketekereskedelme.

Kereskedőből kevesebb, érdekképviseletből egyre több lesz