Bárány László, a Magyar Szabadtartásos Baromfitermelők Szövetségének elnöke szerint az ágazatból a növekvő költségek és a csökkenő kereslet miatt eltűnt a jövedelem. Úgy vélte: a jelenlegi kormányzaton múlik, hogy 3-5 év múlva még lesz-e Magyarországon baromfitermelés. A baromfisok a sertéságazathoz hasonló mértékű állatjóléti támogatást kérnek, a jelenlegi, évi 4,8milliárd forintos dotációt tízmilliárdra növelnék.

Szabó István, a Magyar Brojlerszövetség elnöke az élelmiszer áfájának csökkentése mellett érvelt, mondván a fogyasztók és az élelmiszeripar számára is fontos volna a mérséklés. (Varga Mihály nemzetgazdasági miniszer viszont egy tegnapi rendezvényen egyértelművé tette: erre a közeli jövőben nem kerül sor. A miniszter további vizsgálatokat tart szükségesnek, és csak akkor lát lehetőséget a lépésre, ha azt a gazdaság teljesítménye a hiánycél veszélyeztetése nélkül lehetővé teszi).

Szabó úgy látja: jelenleg a csirkemellfilé kilónkénti átlagos fogyasztói ára 1290 forint, nagyjából annyi, mint amennyi öt éve a baromfiipar nettó átadási ára volt. Ha viszont nem 27, hanem 5 százalékos lenne az áfakulcs, akkor a filé csak ezer forintba kerülne.

A BTT bemutatta azt a középtávú, fejlesztési programját is, amellyel 7 év alatt, összesen 315 milliárd forint támogatással ismét versenyképes helyzetbe lehetne hozni az ágazatot. Az ágazat adóbefizetése ezzel 30-ról 40 milliárddal növekedne, vagyis a beruházás megtérülne, miközben további 12 ezer családnak biztosítana megélhetést a baromfitartás és -feldolgozás.