Egyetlen szám helyett sávot adott meg a Pénzügykutató, hogy – mint Lengyel László elnök-vezérigazgató fogalmazott – a „haldokló” magyar gazdaság életben maradásának esélyeit latolgathassa: ebben az évben –0,2 és 0,6 százalék között alakulhat a növekedés üteme. Bár a kormányzat gazdaságpolitikájának középpontjába a növekedés kerül, de a kutatók szerint a növekedés alapjait a tervezett törekvések nem erősítik meg.

Mint Petschnig Mária Zita tudományos főmunkatárs utalt rá, a kormányzat igyekszik felpörgetni az uniós forrásokból származó kifizetéseket, a fölé tervezett inflációs trükkel eléri a nyugdíjak reálértékének és a reálkereseteknek a növekedését, kiterjeszti a lakásépítés és -vásárlás támogatását, és megpróbálja a jegybankot is a növekedés szolgálatába állítani, de mindezzel együtt is legjobb esetben a stagnálás állapotában képes tartani a magyar gazdaságot.

Nem tudja és a választásokra előretekintve nem is akarja a Pénzügykutató szakértői szerint a kormány megtörni azt az ördögi kört, a lefelé tartó spirális mozgást, amelyet eddigi gazdaságpolitikájával idézett elő. Sőt, a költségvetésben szereplő inflációs mutatónál alacsonyabb idei árindex a kisebb nominális bruttó hazai termék (GDP) miatt még nagyobb, a növekedést fékező kiigazítást követel meg.

A jelenlegi körülmények ismeretében az idei költségvetésben a 2,7 százalékos GDP-arányos hiány nem tartható, a folyamatok 3,3 százalékos deficitet jeleznek előre, vagyis legalább 150-200 milliárd forintos kiigazításra lesz szükség. Az államadósság aránya a GDP-ben mérve 80,6 százalék lehet 2013 végén, vagyis magasabb lesz, mint 2009 decemberében volt.

A tájékoztatón azt mondta Petschnig Mária Zita, hogy a költségvetési politika kiigazítási politikává silányult, a ténylegesen megvalósult megszorítás eléri a Bajnai-kormány idején 2009–2010-ben meghirdetett ezermilliárd forintos mértéket. De az Orbán-kormány által bejelentett, tervezett összes intézkedés 2011–2012-re 2225 milliárd forintra, a GDP nyolc százalékára tehető.

A piacgazdaság törvényeibe és a tulajdonviszonyokba beavatkozó gazdaságpolitika eleve óvatosságra kényszeríti a cégeket, de a bizonytalanságot növeli az új jegybanki kockázat is. A ciprusi válság esetleges hatásait firtató kérdésre Neményi Judit kifejtette: a növekedési és egyensúlyi kockázatokat mutató magyar gazdaság az IMF hitelmegállapodása híján tartalékok nélkül néz szembe egy újabb nemzetközi pénzügyi viharral. Ehhez Várhegyi Éva azt tette hozzá, hogy a forint gyengülésében nemcsak a ciprusi krízis, hanem a jegybanki elnökváltás, az alkotmánymódosítás és a Standard and Poor’s leminősítésre utaló döntése is tetten érhető.

A kedvezőtlen piaci kilátások mellett a válságadók sora, a mérlegalkalmazkodás folyamata és a kiszámíthatatlanság is visszafogja a vállalatok tevékenységét, így tovább csökkennek a beruházások, igaz, a visszaesés üteme lassulhat. A tájékoztatón Antalóczy Katalin felhívta a figyelmet arra is, hogy az elektronikai ipar exportja látványosan zsugorodik, s miközben korábban a magyar kivitel gyorsabban bővült, mint a német, a helyzet most fordított, s ez aggasztó a jövőre nézve. A háztartások fogyasztása is visszaesik 2013-ban, mert a reálkereset növekedése, a rezsicsökkentés elsősorban a magasabb jövedelműeknek kedvez.

Varga: Ha kell, gyorsan lép a kormány

Elképzelhető, hogy a tranzakciós illeték emelésével pótolja a kieső bevételeket a kormány – derült ki Varga Mihály Portfolio.hu-nak adott interjújából. A nemzetgazdasági tárca vezetője azt mondta: csak olyan csomagot hajlandó vállalni, amely több előnnyel jár, mint amennyi hátránnyal. Szerinte azonban meg kell várni az első negyedév végi adatokat, ám ha a bevételek elmaradnak, kisebb lesz a növekedés, akkor a kabinet gyorsan intézkedni fog, hogy a hiányt a célnak megfelelő szinten tartsa, az államadósságot pedig csökkentse. Az első két hónap után azonban nem látják ennek szükségét, úgy vélik a forint árfolyamának kilengése csillapodni fog.