Szaniszló Bálint, az OTP Bank Elemzési Központjának munkatársa szerint elképzelhető, hogy az új inflációs jelentés alappályájának publikálásával párhuzamosan új, nem konvencionális eszközök bejelentésére is sor kerül, azonban ennek hiányában is lényeges információk láthatnak napvilágot a jegybanki vezetés által követni kívánt irányokról. Így a befektetők és elemzők egyaránt érdeklődve várják a kamatdöntést követő sajtóközleményt és Matolcsy György első, jegybankelnökként tartandó sajtótájékoztatóját.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője hasonlóképpen látja a helyzetet, szerinte a 25 bázisponttal most 5 százalékra mérséklendő rátában még félszázaléknyi tartalék van, azaz a kamatcsökkentési ciklus 4,50 százalékon érhet véget az év közepén. Ezen a szinten rekedhet meg az alapkamat, s az év végéig ott is ragadhat – mondta lapunknak a szakember.

A februárban a háromszázalékos jegybanki inflációs cél alá süllyedt pénzromlási ütem, a vártnál jóval mélyebb recesszió egyaránt indokolttá teszik a kamatcsökkentést –magyarázza Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője, hozzátéve: az új jegybanki vezetés aligha szándékozik tartással bemutatkozni. Úgy látja, a kamatcsökkentési sorozat üteme a következő időszakban a pénzügyi kockázatok erősödése miatt lassulni fog, de év végre 4,50-es szint így is így is elérhető.

Kiütéses, 7:2-es győzelmet, azaz kamatcsökkentést vár az MT keddi kamatdöntő ülésétől Peter Attard Montalto, a Nomura térségi stratégája. A szavazati arányon legfeljebb az MNB már félreállított, de az MT-ben még teljes jogú tagként szereplő régi alelnökei „ronthatnak”. Király Júlia még négyszer, Karvalits Ferenc viszont most utoljára vehet részt ilyen ülésen. Montalto a kamatvágás mértékét részletkérdésnek tartja, az igazi izgalmakat az ülést követő szokásos sajtótájékoztatótól várja, ahol a Simor András jegybankelnököt váltó Matolcsy György volt nemzetgazdasági miniszter most először kommentálhatja az MNB-elnöki székéből a kamatdöntést.

Kérdésünkre a jegybank sajtóosztályán azt közölték, hogy egyelőre nem szakítanak a hagyományokkal, így az eddigiek szerint zajlanak az események: az MNB illetékese kedden három órakor világítja meg az MT döntésének okait. Montalto szerint igen valószínű, hogy Matolcsy maga helyett Balog Ádám alelnököt dobja a mélyvízbe. A hétről kilenctagúvá bővített MT-ben most debütál Balog és Pleschinger Gyula, akik Matolcsy NGM-es bizalmi embereiként kerültek át a jegybankhoz.

Montalto szerint ebben az összetételben végre valóra válhat az Orbán-kormány színre lépése óta dédelgetett álma, a közvetlen operatív irányítás megszerzése, s ezen keresztül a monetáris politikának a növekedés szolgálatába állítása. Úgy tűnik, ez az átállítás hosszabb időt és magasabb felkészültséget igényel, ezért a stratéga által legvalószínűbbnek tartott „posztmodern” intézkedések – kéthetes kötvényállomány csökkentése, kötelező banki tartalékok mérséklése – bejelentésére nem most kerül sor.

A Nomura elemzője szerint az eddig is az NGM-ből levezényelt 25 bázispontos kamatcsökkentési sorozat folytatódik. Ezt a 305 forintos euróárfolyam és az emelkedő országkockázat sem akadályozhatja meg. Az sem zárható ki, hogy 3,5-4 százaléknál áll meg a kamatvágással a hitelezés serkentését szem előtt tartó MT. A hét másik fontos eseménye is a jegybankhoz kapcsolódik. Csütörtökön teszik közzé a 2012. negyedik negyedévi fizetésimérleg-statisztikát.

Noha az adat jellemzően nem okoz azonnali piaci reakciót, mégis érdemes figyelemmel kísérni – hangsúlyozza Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője. Az igen visszafogott belső kereslet és a költségvetési szigor következtében 2012-től ismét gyorsan növekvő folyó fizetési mérlegtöbblet és az emiatt gyorsan csökkenő külső adósság ugyanis az egyik legfontosabb forintbefektetések melletti érv. Ráadásul az eddig elérhető adatok szerint mind a hiány, mind a háztartások megtakarítói pozíciója kedvezőbb lett a vártnál, ami alapján jó eséllyel új csúcsra emelkedett 2012-ben a külső egyensúly többlete.