Máshol drágább az energia
Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában megismételte: mi fizetjük a legmagasabb rezsit az EU-ban, illetve a mi szintünk az unió átlagának másfélszerese. Korábban hasonlóképpen fogalmazott a közszolgálati televíziónak vagy éppen a parlamentben: „Ha a gáz és a villany árszintjét együttesen vesszük figyelembe, 2011-ben az egész Európai Unióban Magyarországon volt a rezsiköltség a legmagasabb. Magasabb, mint Németországban, Svédországban vagy Dániában, és másfélszerese volt az Európai Unió átlagának”. A kormánypárti sajtó szintén átvette a fordulatot.
Arra a közszolgálati kérdésre, miszerint lehet-e kapcsolat az alkotmánymódosítást érő uniós bírálatok és a rezsicsökkentés között, úgy fogalmazott, „nem most jöttünk le a falvédőről”, és ugyan nem tudja bizonyítani, de tudja, „hogy működik az élet”. Hozzáfűzte: „egy dologhoz ragaszkodunk, a méltányos, értelmes vitához, amihez meg tényszerűségre van szükség. Először olvassanak, utána bíráljanak. Az nem megy, hogy először politikai véleményeket mondanak, amely a tényszerűséget és a tényismeretet nélkülözi”.
A valóság ezzel szemben az, hogy az Eurostat 2011-es kimutatásai szerint Magyarország bruttó lakossági áramára alacsonyabb volt, mint a 27 EU-tagállam átlaga. A legdrágábbnak épp a miniszterelnök által külön is az olcsóbbak közé sorolt Dánia bizonyult, ahol a mi kilowattóránként 0,15 eurós szintünknek a dupláját, 0,3 eurótmértek.
A második legdrágább villanyért a kormányfő által szintén olcsóbbnak nevezett Németországban kellett fizetni. A harmadik helyezett Ciprus, a rákövetkező legdrágább Svédország volt. Áram szempontjából drágább Belgium, Írország, Spanyolország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria, Portugália, Szlovákia és az Egyesült Királyság is. Jelentősen olcsóbb a magyar áramnál ugyanakkor Bulgária, Görögország, a balti államok és Románia áramára. A gáz esetén hasonló a helyzet: a bruttó magyar lakossági gázár jóval az EU-27 átlag alatt húzódott. Svédország, Dánia kimagaslóan drága, utána következik Olaszország, Szlovénia, Portugália, Hollandia, drágább nálunk még Csehország, Németország, Írország és Franciaország is.
A háztartásoknak sokkal kevesebbet kell fizetniük a vezetékes gázért Romániában, jóval alattunk jár még Bulgária, Észtország, Lettország, Lengyelország, Szlovákia és az Egyesült Királyság is. A tényszerűség kedvéért ugyanakkor az is megjegyzendő, hogy mind a miniszterelnök, mind a híveiként nyilatkozók egyre többször hozzáfűzik az áram- és gázkiadásokkal kapcsolatban tett állításaikhoz, hogy „vásárlóerő-paritáson”, vagyis hogy ebbéli leszakadásunk a fizetésekhez képest értendő.
Azt az állítást, hogy jövedelemarányosan nálunk lenne a legdrágább a háztartási energia – magyarul nekünk a legnehezebb kifizetni a rezsit –, a GKI által idézett 2011-es Eurostat-táblázatok kissé szintén árnyalják. Az áram- és gázköltségeket együttesen vizsgálva ez az állítás igaz. Az áram- és a gázkiadásokat elkülönítetten sorrendbe állítva viszont azt találjuk, hogy míg az áramár tekintetében Ciprus, addig a gázár esetében az amúgy jóval olcsóbb Bulgária elénk kerül. Ciprus ugyanakkor nem szerepel a gázköltséglistán, míg a bolgárok átlagát a középmezőnyben szereplő jövedelemarányos áramteher javítja. Külön-külön vizsgálva a két energiafajtát mindazonáltal tényszerűen a másodikak vagyunk.
Azt, hogy erről „ki tehet”, az energiacégek és a kormányzat képviselői tapasztalataink szerint merőben másként ítélik meg. Míg az energiaipar szerint az ország általános gazdasági színvonalának növelése hozná magával a bérek megfelelő emelkedését, addig a kormány úgy véli, az energiatarifákat kell a bérekhez igazítani.
Döntés előtt az áramszolgáltatók?
Kedden várhatóan ítéletet hoz a bíróság az áramszolgáltatók rezsicsökkentés elleni perében. Az áramcégek úgy vélik, hogy a Magyar Energia Hivatal bizonyos új költségelemeik – például a tranzakciós és közművezeték-adó, illetve a megemelt Robin Hood-adó – hatását tavaly év végén jogszabályellenesen hagyta ki az általuk alkalmazható tarifából. A bíróság március 26-ra tűzte ki az ítélethirdetést. Az eljárás hat felperese az Émász Hálózati K ., az Elmű Hálózati K ., az EDF Démász Hálózati Elosztó K ., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. és az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.
Szakértők figyelmeztetnek, hogy a várható döntés ellen – a gáztársaságok perével szemben, a két szakjogszabály különbözőségei miatt – már nem lehet fellebbezni. A tárgyalás azért került a politikai figyelem gyújtópontjába, mert két hete Orbán Viktor kormányfő botrányosnak nevezte, hogy a bíróság a gázszolgáltatók által indított hasonló perben első fokon a felperes cégeknek adott igazat a kormány hivatala ellenében. (Hírösszefoglalónk)
