Megkerülhetetlen a betétadó
Michael Szarrasz pénzügyminiszter dolgavégezetlenül volt kénytelen hazarepülni kétnapos moszkvai tárgyalásairól, miután világossá vált számára, hogy a Kreml nem érdekelt a ciprusi bankrendszer feltőkésítésében, és a korábban folyósított 2,5 milliárd euró hitelt sem akarja ötmilliárddal megtoldani, sőt a feltételek enyhítésére sem lát esélyt. Az oroszokat nem dobta fel a lehetőség, hogy a ciprusi földben szunnyadó földgázkincset előre, „lábon” megvegyék.
Moszkva az elzárkózással egyben saját offshore cégeit és állampolgárait is nehéz helyzetbe hozta, tekintettel arra, hogy a ciprusi számlákon 24 milliárd eurónyi orosz megtakarítás pihen, és ezeket is érintené az az egyszeri betétadó, amelynek bevezetését épp egy hete kezdeményezte az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurogroup. Annak az ötletnek egyébként máig nincs gazdája, hogy a százezer euró alatti betéteket 6,75 százalékos kulccsal adóztassák meg. A százezer feletti betétekre alkalmazandó 9,9 százalékos kulcs viszont valóban élvezte az Európai Bizottság támogatását.
A betétek megadóztatásából teremthették volna elő a tízmilliárd eurós nemzetközi hitelcsomag feltételéül szabott 5,8 milliárdos önrészt, amely sajtóhírek szerint az egyhetes helyben járás után 6,7 milliárd euróra emelkedett. ciprusiak a németeknél is kihúzták a gyufát a nemzetközi mentőcsomag, azon belül is a betétadó keddi leszavazásával. Magukra haragították Angela Merkel német kancellárt, aki a CDU/CSU péntek délelőtti frakcióértekezletén éles hangon kritizálta Ciprust, hogy próbára teszi a nemzetközi hitelezők türelmét.
Kifogásolta, hogy a szigetország politikai vezetése napok óta nem lépett kapcsolatba a tízmilliárd eurós hitelcsomagot összeállító trojka – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap – képviselőivel, és önfejűen a saját útját járja. Merkel semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy a nagybetétesek vállaljanak vagyonukkal arányos szerepet a válságkezelési folyamatban. Mint mondta, a német bankok által kínáltnál jóval magasabb kamattal fialtathatták a pénzüket Cipruson, ezért rendjén való, hogy most visszaadjanak valamennyit a nyereségükből.
A kancellár asszony felszólalt viszont a kisbetétesek védelmében, és az olyan megoldásokat elfogadhatatlannak tartotta, mint a ciprusi nyugdíjalapok tervbe vett államosítása. Innen kétmilliárd eurót lehetne rekvirálni. Ebben tehát Magyarország példáját követné Ciprus. Érdekesség, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítását előíró 2010-es magyar kormánydöntést Angela Merkel különösebben nem kifogásolta, minden bizonnyal azért, mert nem vagyunk az euróövezet kimentendő tagállamai között.
A tegnap esti állapot szerint már csak az volt kérdéses, hogy mekkora adóval sújtsák a százezer euró feletti betéteket. Egyes hírforrások a 40 százalékot sem tartották elképzelhetetlennek, a cél ugyanakkor az, hogy a nyugdíj-megtakarítások érintetlenül maradjanak. A ciprusiak a hét végén mindenképpen szeretnének megegyezni a trojkával, mert az EKB jelezte, hogy ennek hiányában hétfőn felfüggeszti sürgősségi likviditási programját, azaz lekapcsolja Ciprust a „lélegeztetőgépről”.
A piacokon is abban bíznak, hogy erre nem kerül sor, a ciprusi vezetés rugalmasabb, kompromisszumkészebb magatartása láttán délután optimistábbá vált a befektetői hangulat is, magukra találtak a tőzsdeindexek, és az euró ismét 1,30-as szint fölé erősödött a dollárhoz képest. A hangulatot nagyban javította, hogy a görög Piraeus Bank átveszi valamennyi ciprusi hitelintézet Görögországban lévő hálózatát, jelentősen csökkentve ezzel a szigetország bankrendszerének feltőkésítési költségét. A három vezető ciprusi bank – a Bank of Cyprus, a Laiki Bank (CPB) és a Hellenic Bank – együttesen háromszáz egységből álló görögországi fiókhálózattal rendelkezik, ezek a helyi bankbetétek nyolc százalékát és a hitelállomány tíz százalékát kezelik. Eszközállományuk 22 milliárd eurós.
