Tegnap pedig már alá is írta az erről szóló szándéknyilatkozatot az MMBF többségét tulajdonló Mollal. A megállapodás keretében a felek kifejezték abbéli szándékukat, hogy az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 51 százalékos MMBF-tulajdonrészt vásárol a Moltól. A stratégiai készletet birtokló, formálisan a honi gázcégek tulajdonolta, valójában erős állami befolyású Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) az eddigi 28 százalékához hozzávásárolná a Mol fennmaradó 21 százalékát. Így az MSZKSZ tulajdonrésze az MMBF-ben 49 százalékra emelkedne. A felek ígéretet tettek arra is, hogy a szükséges vagyonértékelések után a tulajdonátruházási szerződéseket 90 napon belül megkötik.

A Gyurcsány-kormány 2006-ban döntött egy 1,2 milliárd köbméteres stratégiai gáztároló létrehozásáról, a stratégiai olajkészletek mintájára a fogyasztóktól beszedett pénzből. A telep kialakítására kiírt állami tenderen a Mol legyőzte a lehetőségre szintén pályázó E.ON-t, amely épp akkor vette meg a Moltól az összes magyarországi kereskedelmi gáztárolót.

Korabeli tudósítások szerint az algyői gázmezőből átalakított, Szőreg–1 jelű telep beruházása és a készletek összesen mintegy 150 milliárd forintba kerültek; az összegen belül a két tétel szakértők szerint mintegy fele-fele arányban oszlik meg. Előbbit a Mol állta saját forrásból, a készleteket pedig hitelből vásárolta meg az MSZKSZ. Az akkori politikai ígéretek szerint a rendszer működtetése fejében a fogyasztóktól köbméterenként egy forint körüli összeget szednek be.

Ez azóta nettó két forintra emelkedett. Ráadásul a Mol végül egy 1,9 milliárd köbméteres tárolót alakított ki, amelyből 700 millió köbmétert kereskedelmi célúvá minősített. A tárolót 2009 végén adták át. Ugyanazon év elején még volt orosz–ukrán gázstop, ám azóta nem. Noha tehát a fogyasztói számlából azóta minden évben 20-30 milliárd forintot megkap az MSZKSZ, illetve az MSZKSZ tárolói díján keresztül az MMBF, egyetlen köbméter kitárolására nem volt szükség. Így a külön emiatt az ukrán határ és a tároló között kiépített gázvezeték is kihasználatlan.

Az Orbán-kormány színre lépése után különböző intézkedéseivel érzékeltette, hogy ez a felállás nem a szája íze szerint való. Jogot adtak a miniszternek, hogy az 1,2 milliárdos készletből 600 millió köbmétert kereskedelmi célból is kitárolhasson, és ebből közel 400 millió köbmétert tavaly év elején zömében az állami MVM-mel el is adatott. Tavaly év végén Lázár János miniszterelnökségi államtitkár a stratégiai gáztárolásról szóló törvényjavaslattal állt elő, melyből a stratégiai gáztároló államosításának szándéka rajzolódott ki.

A végül elfogadott változat a gáztárolókra részint állami elővásárlási jogot ír elő, részint azokat ez év július 1-jei hatállyal ab ovo állami tulajdonnak minősíti, harmadrészt a jelenlegi tulajdonosoknak adókedvezményekért cserébe felveti az ajándékozás lehetőségét is. Noha a Mol korábbi –sokáig meg nem erősített – értesüléseink szerint évek óta tárgyalt az egységek eladásáról, az állami szándékot konkrét formába öntő vásárlási javaslat tegnapig váratott magára.

A kormány tavaly novemberben hasonló szándéknyilatkozatot írt alá az E.ON-nal. Ebben a felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a magyar állami MVM bevonásával január végéig megkötik az E.ON gáztárolóira – is – vonatkozó adásvételi szerződést. Ez mindmáig nem történt meg. Elképzelhető, hogy a Mol-tulajdonú tároló ügye az E.ON-ügylet elhúzódása miatt került ismét napirendre. Megfigyelők szerint a Mol – már csak a Kossuth térrel hagyományosan meglévő, összetett kapcsolatai okán is – a most várható ártárgyalások során rugalmasabbnak bizonyulhat az E.ON-nál. Így akár azt sem lehet kizárni, hogy az olajcég valóban nemcsak készpénzt, hanem ezen kívül egyéb kedvezményeket, jogokat is elfogadhat a csomagért cserébe.

Értesülésünk szerint a vétellel megoldódhat az a probléma is, miszerint a kormány utasítása alapján idén a lakosságtól már nem szedik be a rendszer működtetéséhez szükséges köbméterenkénti két forintokat. Az MSZKSZ lapunknak adott korábbi nyilatkozata szerint így idén 20 milliárd helyett csak 12 milliárd folyhat be a kasszájába. Ez veszélyeztetni látszott az MMBF felé magánjogi szerződésük alapján járó tárolási díj kifizethetőségét, de – mint mondták – az első néhány hónapot még kihúzzák. Az MMBF államosításával ugyanakkor a Molt kifizetnék, így ez a probléma is rendeződik.

Az algyői stratégiai gáztároló