A versenyszférában a létszám 2011 második fele óta – kisebb megszakításokkal – folyamatosan csökken, a cégek most annyi alkalmazottnak tudnak munkát adni, mint 2010 elején. A közalkalmazottak száma ugyan most némi emelkedést mutatott éves összevetésben (plusz négyezer fő), de a kiadások lefaragásával együtt évek óta zsugorodik az állomány.

A legnagyobb ágazatok közül a kereskedelemben 4,6, az oktatásban 6,9 százalékkal csökkent, az iparban és a feldolgozóiparban szinten maradt, a közigazgatásban és az egészségügyben pedig 4,3, illetve 7,5 százalékkal bővült a foglalkoztatás.

Akinek még voltmunkája, az az egy évvel korábbinál valamivel magasabb fizetést kapott januárban. A teljes munkaidőben alkalmazottak átlagos bruttó keresete 223 800 forint volt, ez 2,5 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 230 700, míg a közszférában foglalkoztatottak 211 700 forintot kerestek, ez az előbbieknél három-, míg az utóbbiaknál 1,8 százalékos növekedés egy év alatt. (Ez azt jelenti, hogy a januári ötszázalékos minimálbér-emelés messze nem futott végig a teljes bértáblán.) A nettó keresetek ennél nagyobb mértékben, 3,9 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Januárban 3,7 százalék volt az infláció, vagyis a bérek vásárlóereje mindössze 0,2 százalékkal nőtt.

Azt, hogy a nettó keresetek emelkedése nagyobb mértékű, mint bruttó kereseteké, a személyi jövedelemadó-rendszer átalakítása magyarázza: az egy kulcsra való átállás utolsó elemeként a parlament januártól a bruttó 202 ezer forint feletti jövedelmek esetében is megszüntette a félszuperbruttót. Az alkalmazottak átlagosan 146 600 forintot vihettek haza januárban, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 105 300, míg a szellemi foglalkozásúak 187 700 forintot. A versenyszférában a nettó keresetek 4,6, a közszférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 2,8 százalékkal emelkedtek. A versenyszférában egy százalékkal kevesebben vannak alkalmazásban az egy évvel korábbihoz képest. A múlt év elején a minimálbér és az elvárt bér drasztikus emelésére sok vállalat elbocsátással reagált, és ebben a folyamatban azóta sincs érdemi javulás – mondta az MTI-nek Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője. Rámutatott, hogy mivel gyenge a bérnövekedés és a foglalkoztatottság, az idén sem lehet számítani – a rezsicsökkentés ellenére sem – a fogyasztás számottevő növekedésére, sőt inkább további visszaesés várható. Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője a vártnál alacsonyabb januári bérnövekedés alapján azt feltételezi, hogy a vállalkozások – alkalmazkodva a rezsicsökkentés nyomán mérséklődő inflációhoz – a nehéz gazdasági helyzetben nem nagyon akarnak reálbér-növekedést. Szintén kiemelte, hogy az alkalmazottak száma tovább csökkent, vagyis folytatódott a 2011-ben indult folyamat, s jelenleg a 2010 eleji szinten van a foglalkoztatás a magánszektorban. Ez azt jelenti, hogy az elkölthető jövedelmek szintje reálértéken csökken az idén, mert az egy főre eső jövedelem ugyan szinten marad, viszont esett az alkalmazottak száma.