Nagy a tülekedés a hazai webáruházak piacán. Már rajtol a Tesco magyarországi rendszere, a nemzetközi színtéren piacvezetőnek tartott Amazon.com hazai formációjáról is hallani, sőt a Media Markt is online terveket fontolgat. Aligha véletlenek a fejlesztésekkel kapcsolatos hírek.

A hazai virtuális vásárlási piac bevételei évről évre növekednek, tavaly például már mintegy 1,6 millió ember volt rendszeres vásárló a világhálón, vagyis nagyjából minden ötödik 14 év feletti magyarországi lakos. Főleg a városban élő fiatalabb, jobban kereső, magasabban iskolázott felhasználók közül kerültek ki a netes vevők, ám egyes területeken már a vidékiek is átlépik a digitális szakadékot. Megjelentek a kevésbé iskolázottak és a kezdő felhasználók is.

Nemcsak a felhasználók, hanem az ágazat meghatározó szereplői között is jelentős különbségek vannak. Megkerülhetetlennek mondhatók a nagy kedvezményeket kínáló bónuszos és kuponos értékesítők, például a Brands.hu, Fashion Days, ezek rendkívül nagy napi kedvezményekkel sok új netezőt vettek rá az online vásárlásra – mondja Kis Gergely, az eNet.hu partnere. Az úgynevezett „aukciós piactereken” (Teszvesz.hu, Vatera.hu) a kistelepülésen élők is egyre aktívabbak, itt a fogyasztók egymás között adnak el vagy cserélnek (leginkább használt) termékeket – mondja.

A vevő nem menekülhet

A kutatások szerint az emberek már nemcsak szűk áru-, hanem roppant széles termékkört rendelnek az interneten, közülük az élelmiszerek, könyvek, kozmetikumok, CD-k, műszaki cikkek a legnépszerűbbek. Az online vevők átlagosan 7000 forintot költenek egy vásárláskor, ami a duplája a hagyományos kiskereskedelemben mért úgynevezett kosárértéknek – derül ki az eNet.hu felméréséből. Ennek növelésére futurisztikus megoldások érkeznek a termékek bemutatására. Bár jelenleg a leghasznosabbnak az tűnik, ha egy terméket, szolgáltatást igényes fényképekkel illusztrálva mutatnak be a weboldalon, a fejlesztések az „augmented reality”, vagyis a kiterjesztett (áruházi) valóság felé mennek – mondja Kis Gergely. Például egy vonalkódot leolvasva megjelenik az adott termékhez köthető további információ, akár például az abból készíthető ételköltemény virtuális képe. A verseny azt kényszeríti ki a szolgáltatóktól, hogy panorámafotókat használjanak, körbe lehessen járni a terméket vásárlás előtt, és a vevők immár videofelvételen is egyre gyakrabban szeretnék látni a kiválasztott tárgyat.

Az izgalmas rész ott kezdődik, amikor a vevő szinte minden érzékszervére ható bemutatókat kaphat: akár az érintőképernyő rezgése mutathatja be az adott áru tapintását. Ám virtuális öltözőfülkében fel is lehet már próbálni az adott ruhát, például az Ae.com, vagy a Knickerpicker.com oldalon – ezt már Zajdó Csaba, a Webshop experts.hu szakértője jegyezte meg. Jó tanácsként kiemeli, hogy a rengeteg termékinformációt összehasonlítani és feldolgozni képes oldalakat, azok szűrőit mindenképpen ajánlatos tudatosan használni a vásárlás előtt.

A vevők a fizikai árukat egyenesen testre szabhatják az online felületeken, például tervezhetnek egyedi cipőt vagy napszemüveget, pólót vagy harisnyát maguknak. Hogy mindez orwelli vagy kényelmes lesz, még nem látjuk, de Zajdó Csaba szerint „a vevő nem menekülhet”, „ha egyszer be lett címkézve, onnantól kezdve mindenhol el tudjuk érni” – tehát a vevőről a neten kinyerhető adatokkal minél teljesebb személyiségprofilt tudnak kialakítani.

A „kínaibolt-jelenség” is megjelent már – emeli ki Kis Ervin Egon, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (Szek.org) elnöke az online vásárlói tudatosság hiányát. E szerint a sok online vevő ma Magyarországon nem minőségtudatos, hanem nagyon árérzékeny. A keresőbe beírják a vásárolni kívánt áru nevét, és az első pár találat közül kiválasztják a legolcsóbbat, majd gyorsan megrendelik, nem nézik, milyen minőségű, legális forrásból származik-e, s hogyan kell fizetni érte. Ez a viselkedés vezethetett oda, hogy nőtt a fogyasztóvédelmi panaszok száma, amivel a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal is foglalkozik.

Az online kereskedelem „mumusa” a bankkártyás fizetés maradt, ám Kis Ervin Egon szerint méltatlanul. Bizalmatlanok a magyar vevők, nem merik fizetésre használni a bankkártyájukat a virtuális boltokban, pedig bizonyos feltételek megléte esetén az teljesen biztonságos. A hozzáállás hátterében az áll, hogy sokan nincsenek tisztában a bankkártyás fizetés utáni visszavonás, vagyis a pénz „visszahívásának” egyszerű módjával, az úgynevezett charge backkel, és olyan alapvető fogyasztói jogaikról sem tudnak, mint a nyolc munkanapon belüli indoklás nélküli elállási jog. A megoldást segítheti a Szek.org által másfél évvel ezelőtt indított Vedd aNeten.hu oldal, ahol egy alaposan kidolgozott webáruház-minősítő információs és oktatóportált működtetnek. A minősített webáruházakban nyugodtan vásárolhat bárki, a máshol keresgélők pedig az online vásárlás szabályait böngészhetik át a termék vagy szolgáltatás megrendelése előtt.