Csöröghet a netkassza
A közelmúltban véget ért az Európai Bizottságban az online szerencsejátékok megadóztatásáról szóló magyar törvénytervezet notifikációs eljárása. A kabinet az elkészült jogszabálytervezetet az év elején küldte el Brüsszelbe (ez határokon átnyúló szolgáltatások esetében kötelező), ám hozzászólás nem érkezett, az eljárást ezért lezárták. Így a magyar Országgyűlés szavazhat is a szükséges szabályok bevezetéséről.
Mindezek ellenére kérdéses, hogy a kabinet ezzel adófizetésre bírja-e a nemzetközi online szerencsejáték- és sportfogadási oldalakat. Az elképzelések ugyanis nem nyerték el az érintett vállalatok tetszését, és megtörténhet, hogy az ágazatból egyetlen forintot sem tud beszedni az állam.
A már eltervezett tízmilliárd forint évi adóbevétel teljesülése ellen dolgozik, hogy telnek a hetek, és az államkasszában nem csörögnek az online sportfogadásokból, kaszinókból származó forintok. Ha a brüsszeli eljárás után felgyorsul is a hazai jogszabályalkotás, akkor is csak a második negyedévben nyílhat meg a szolgáltatók előtt a legális működés lehetősége. Legfeljebb tehát háromnegyed év vagy annál is kevesebb idő marad az éves szinten elvárt tízmilliárd forint beszedésére. Ez is mérsékelt elvárás: Lázár János a nyerőgépek betiltásáról szóló törvénymódosítások bejelentésekor még arról beszélt, hogy az online szerencsejáték megsarcolásából pótolják a kieső, a harmincmilliárd forintot bőven meghaladó adóbevételt.
A Brüsszelnek megküldött szabályozás szerint egyébként minden online játéktípusra 100-100 millió forintos koncessziós díjat kell fizetni, s ennek az összege évente az infláció mértékével növekedne. Ez annyit jelent, hogy annak a vállalatnak, amely például kaszinó- és sportfogadási oldalt is szeretne működtetni, 200 millió forintot kellene befizetnie a magyar költségvetésbe. A cégek szerint a díj mértékében van a hiba. Korábban sportfogadási oldalak név nélkül nyilatkozó képviselői lapunknak azt mondták, hogy a magyar piac méreteihez képest az évi 100 millió forint irreálisan magas összeg. Ezt a költséget nem lehet kitermelni, így nem is éri meg ezzel próbálkozni.
Azt a társaságok is el tudnák fogadni, hogy az egyéb elvonások, előírások vonatkozzanak rájuk. A hatóságokkal itthon együttműködő cégeknek a tervek szerint a játékadót is meg kellene fizetniük, ami a tiszta játékbevétel húsz százaléka. Ezen kívül negyedévente a húsz százalék feletti rész 2,5 százalékát – maximum ötvenmillió forintot – is át kellene utalniuk az államnak. De az is elvárás volna, hogy a hazai piacon működő vállalkozásnak minimum 200 millió forintos jegyzett tőkével kell rendelkeznie. Mindez azonban még teljesíthető is volna a cégek szerint – a koncessziós díjat tartják túlzónak.
Ha a remélt bevételek a nemzetközi szolgáltatóktól mégsem érkeznek be, akkor még mindig lesz hova nyúlnia az államnak. A Szerencsejáték Zrt.-t ugyanis ismét megcsapolhatja a kabinet. Bár az állami vállalatnak nincs a nagy nemzetközi hálózatoknak konkurenciát jelentő internetes sportfogadási oldala, de dolgoznak rajta. Igaz, a projekt lassan egyéves késésben van, hiszen az eredeti tervek szerint a tavalyi labdarúgó-Európa-bajnokság előtt indult volna el újdonságával az állami óriás. Ha ez az idén mégis megtörténne, akkor valami mégiscsak befolyhatna a költségvetésbe ebből a szektorból.
Jön az eurós lottó?
Törvénymódosítással teremtene lehetőséget a költségvetési bizottság arra, hogy a Szerencsejáték Zrt. nemzetközi lottójátékokat vezessen be a magyar piacra. Jelenleg két olyan, több országban is elérhető lottójáték működik Európában, amelyhez a szerdán benyújtott javaslat elfogadása esetén csatlakozhatna a társaság. Az egyik az Euromillions, a másik a Eurojackpot.
