Az áramcégek nem hátrálnak
Az áram- és gázszolgáltatók a 10 százalékos januári tarifacsökkentés egy kisebb elemének kiszámítási módját vélték jogszabálysértőnek, ezért perelték a számításokat elvégző Magyar Energia Hivatalt (MEH). A bíróság a múlt hónap végén a Tigáz kivételével az összes gázszolgáltató perében kimondta, hogy a hivatalnak be kellett volna építenie tarifáikba a közművezeték-adót, a tranzakciós illetéket és a megemelt Robin Hood-adót.
A jogvita a számla fél-egy százalékáról szól: ha jogerősen nyernének a gázszolgáltatók, és a kormány ezt érvényesítené is az energiaszámlában – ami természetesen kizárt –, a januári 10 százalékos árcsökkentés mértéke kilenc százalékra mérséklődne. Hétfőn Orbán Viktor kormányfő botrányosnak nevezte a bíróság ítéletét.
Az Országgyűlés ezt követően kedden elfogadta a kormány azon törvénytervezetét, amely szerint az energiacégek semmilyen körülmények között nem háríthatják át ebbéli költségeiket a fogyasztókra. Az új törvény szerint az árakban a korábbi esetekre vonatkozó ilyen jellegű bírósági döntés sem érvényesíthető.
Szerdán Németh Szilárd „rezsicsökkentésért felelős” Fidesz-képviselő önálló törvényjavaslatot terjesztett elő a közműcégek ármegállapításának további szigorításáról. Csütörtökön rendkívüli ülésen fogadták el a MEH átalakításáról szóló törvényt. Ennek alapján a hivatal rendszerhasználati rendeleteit a polgári bíróságon már nem – legfeljebb az Alkotmánybíróságnál – lehet megtámadni. Közben a hivatal a most elfogadott törvények hatályát érintő viták elkerülésének biztosítása érdekében fellebbezést is benyújtott a bírósági döntésekkel szemben.
Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke ezen kívül csütörtökön bemutatta annak az aláírásgyűjtő ívnek a mintapéldányát is, amelyen a Fidesz a rezsicsökkentés melletti elkötelezettséghez gyűjti a lakossági támogatásokat. Az ív címe szerint „Magyarország nem hagyja magát”, alatta pedig az áll: „Követeljük, hogy a magyar parlamentminden külföldi és belföldi nyomás ellenére tartson ki a rezsicsökkentés mellett!” Az apró betűs rész szerint az aláíróval a Fidesz később is felveheti a kapcsolatot. Kósa a tájékoztatón azt is bejelentette: július 1-jétől a víz és a szemétszállítás mellett a PB-gáz és a kéményseprés díját is csökkentenék, a tervek szerint 10 százalékkal.
A Tigáz ezek után a halasztott bírósági tárgyalásán visszalépett a keresetétől. Az olasz ENI irányítása alatt álló szolgáltató nem indokolta a döntést. Ismereteink szerint úgy kalkulálhattak, hogy az új jogszabályok miatt még egy jogerősen megnyert per nyomán sem jutottak volna többletbevételekhez. És talán nem is kívánták tovább tüzelni a kormánypolitikusokat. Az iparágban terjed olyan szóbeszéd is, hogy az ukáz egyenesen Olaszországból is érkezhetett. Mellesleg így a Tigáz mentesítette a bíróságot is attól, hogy a jogszabályok alapján ismét a kormánynak nem tetsző módon hozzon ítéletet. (Szakértők az ítélet kapcsán hangsúlyozzák, hogy a bíróság nem az áremelés mértékének jogosságát mérlegelte: hatásköre annak vizsgálatára terjedt ki, hogy a hivatal betartotta-e a hatályos – sok esetben saját maga által hozott – szabályokat, és arra jutott, hogy nem.)
Hasonló ukáz ugyanakkor ismereteink szerint az – együttesen perelő –áramcégekhez nem érkezett. Így jelen állás szerint a jövő héten várható peren kiállnak eredeti szándékaik mellett. Itt a tét már nagyobb: a számla körülbelül 5 százaléka. Ezáltal akár meg is feleződhetne a januári áramár-csökkentés mértéke, bár a kabinetnek ez esetben is meglenne a joga arra, hogy – eddigi szokásaihoz híven –a többletterhet a lakosságon kívüli fogyasztókra hárítsa.
Mindazonáltal az áramszolgáltatói kereset – úgy tudjuk – ennél jóval szélesebb merítésű: nemcsak elvi alapon kifogásolja a tarifaszámítás módját, de konkrét számszaki hibákra, kapkodásra utaló tévedésekre is rávilágít. Információink szerint az időközben megszületett jogszabályok alapján természetesen az áramszektor sem számít arra, hogy – még ha meg is nyernék a pert – pénzhez jutnak. Ugyanakkor forrásaink megerősítették: az áramcégek erőteljesen gondolkodnak azon, hogy az ügyet nemzetközi választott bíróság elé vigyék a nemzetközi befektetővédelmi egyezmények megsértésére hivatkozva. Ott pedig egy bíróságon folyó jogvitába való nyílt állami beavatkozás jelentősen erősíti tárgyalási pozícióikat.
Kedvüket szegheti ugyanakkor, hogy az utóbbi években a hasonló okból indított nemzetközi választott bírósági eljárásokból rendre a magyar állam jött ki győztesen. A Fidesz valamit megsejthetett az áramcégek pertaktikájáról. Kósa Lajos arra a kérdésünkre, hogy a rezsicsökkentési aláírásgyűjtés mikor válna okafogyottá, nemcsak azt említette feltételként, hogy az energiacégek belföldön lépjenek vissza a perektől, hanem azt is: hosszú távon garantálják, hogy nemzetközi jogi fórumokon sem támadják a kormány intézkedéseit. Az ügyben érintett cégeknél lapunknak nem kívántak nyilatkozni.
