A jegybank irányváltását övező befektetői bizalmatlanság azonban nem lankad. Attól tartanak, hogy Matolcsy György és minisztériumi csapatának színre lépésével a szakértelem háttérbe szorul az intézményben, a szorosra fűzött kormányzati együttműködés pedig teret nyit az unortodox forintgyengítő intézkedéseknek.

Rátett erre egy lapáttal Orbán Viktor kormányfő is, aki egy keddi gazdasági fórumon közölte elvárásait. A devizahiteles kisvállalkozások kimentésére, a bankrendszer felének hazai kézben történő összpontosulására, a növekedést alacsonyabb kamatokkal ösztönző monetáris politikára tett utalások nem kedveztek a forintnak, amely szerdán kilenchavi rekordra drágult az euróval szemben.

A 307,4-es szintről Balog Ádám új MNB-alelnök „beszélte le” a kurzust azzal, hogy világossá tette: a kamatcsökkentés továbbra is csak óvatos – értsd: 25 bázispontos – lépésekben képzelhető el. Csütörtökön 304,6-ról indult a kereskedés az euróval, a kurzus délben 306-nál tetőzött, onnan csúszott vissza az árfolyam. Az euró 303,5 forinton éjszakázott, majd pénteken ugyanazt az ívet rajzolta fel, végül este 305 felett állt meg. Megjegyzendő, hogy a nemzeti ünnep miatt a forintkereskedés színtere áthelyeződött Londonba, ahol a szokásosnál jóval kisebb tételek cseréltek gazdát. Az illikvid piacon sokkal könnyebb kibillenteni helyéről az árfolyamot, mint az tavaly év végén történt, amikor is pár nap alatt hat forinttal erősödött az euró.

Ez a hatás ezúttal nem érvényesült. Ideig-óráig hatott viszont Matolcsy György ígérete – amiről érdekes módon Ewald Nowotny, az EKB kormányzóbizottságának tagja számolt be a Reutersnek –, mely arról szólt, hogy a kormánynak semmiféle, a bankrendszert érintő államosítási terve nincsen. A nyilatkozatra azért volt szüksége a hazai fizetőeszköznek, mert a kormányfő szokásos, 50 százalékos hazai bankrendszerről szóló mondataiból a piacon államosítási szándékot véltek felfedezni.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a Barclays londoni befektetői fórumán győzködte a befektetőket arról, hogy 3 százalék alatt marad a hiánycél, és nem lesz se választási költségvetés, se új devizahiteles mentőakció. A forint gyengítése pedig nem célja a kormánynak. Ha a kormány hivatalos államadósság-mutatóját nézzük, akkor ez érthető is, hiszen a barométer pénteken 80,4 százalékon „ünnepelt”, miközben az évet a GDP 79 százalékon kezdte, s az elfogadott költségvetés szerint 2013 végén 73,7 százalékra kellene süllyednie.

Ezt a jegybank szakmai stábja februárban – még a régi összetételében – illuzórikusnak ítélte kivíva ezzel az akkor még nemzetgazdasági miniszterként tevékenykedő Matolcsy haragját. Az MNB 77-78 százalékra tette a december végére várható szintet. A forintgyengülés és a kormányzati, valamint a monetáris politikát övező bizonytalanságok éreztetik hatásukat az állampapírpiacon is, de a kamatcsökkentési várakozások is erősek, s ezek dominálnak rövid távon. Ezt jelzi, hogy az Államadósság-kezelő Központ csütörtöki aukcióján a 12 hónapos lejáratú diszkontkincstárjegyet elkapkodták a befektetők, s a hozam történelmi mélypontra, 4,66 százalékra süllyedt. A hosszabb lejáratú papírok hozama viszont emelkedett, leképezve országkockázati felárunk gyors növekedését. Csődkockázati mutatónk (CDS) Pénteken öthavi csúcsra, 341 bázispontra ért.

Cséfalvay Zoltán