Meg sem jött, Orbán máris osztja
A kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tegnapi Gazdasági Évnyitó elnevezésű rendezvényén azt mondta, csalódott volna, ha nem haladnánk meg a 0,9 százalékos növekedést az idén. Szerinte ebben az esetben lehetőség lesz a személyi jövedelemadó további csökkentésére, és arra is, hogy a kis- és középvállalkozások devizahiteleit forintra konvertálják. Az adócsökkentésre módot adna, ha be lehetne vezetni a 35 százalékos áfát a „valóban luxustermékekre”.
Abban párthovatartozástól függetlenül teljes egyetértés van, hogy 2014-ben lesz gazdasági növekedés – mondta Orbán Viktor, aki szerint a vita ott van, hogy ez a növekedés már 2013-ban, vagy csak 2014-re érkezik meg. Meggyőződése szerint már az idén nő a GDP. A külföld felé fennálló tartozásunk folyamatosan csökken, a GDP-arányos államadósság a kívánt szinten alakul. A kedd reggeli hírek szerint azt is látni kell, hogy az infláció a jegybank által elvárt szint alatt van – sorolta a pozitív eredményeket. „Mondhatnám azt is, hogy új jegybankelnök ment a MNB-hez, és máris teljesült az inflációs cél” – viccelődött. A forint gyengülő árfolyamáról, a növekvő kockázati felárakról azonban nem beszélt, és nem is mondott olyan mondatokat, amelyek a befektetőket megnyugtatták volna. Sőt.
Azt hangoztatta, hogy a jövő útja az élőmunkát terhelő adók csökkentése, és a gazdasági szuverenitás megteremtése. Ez utóbbi a magas devizaadósság leküzdését jelenti, a jelenlegi szint miatt ugyanis, szavai szerint „nem tudjuk a saját valutánk előnyeit élvezni.” (Értsd: a forint leértékelésével védeni a belső piacot és segíteni az exportot.) A kabinet ezért arra törekszik, hogy az államadósság szintjén is rendezze ezt a kérdést, és a devizaadósságokat forintadóssággal váltsa ki. Hozzátette: kell találnunk olyan pénzügyi programokat, hogy a kis- és középvállalkozások át tudják váltani korábbi devizahiteleiket forinthitelre.
Szerinte a növekedés gyorsítása miatt is fontos, hogy a kis- és középvállalkozások olyan hitelhez jussanak, amelynek a kamatát a törvényi feltételek betartása mellett ki lehet gazdálkodni. „Anélkül, hogy a kormány be akarna avatkozni a jegybank dolgába, kulcskérdés, hogy a kamatszint Magyarországon alacsonyabb legyen” – mondta, és problémának nevezte, hogy 8-10 százalékos kamat mellett lehet ma kölcsönhöz jutni. Megítélése szerint a források hiányoznak a piacról – magyarázata szerint a külföldi anyabankok vitték ki tőlünk, ezért fontos a többségében hazai bankrendszer. A forráshiány meredeken csökkenti a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét – közölte.
Majd hozzátette: ezen a területen az energiaár kérdése ugyancsak meghatározó elem, és közölte: ez ügyben a versenyszektort érintően is folyik a munka. Bizonyítékul pedig az általa gazdaságstratégaként emlegetett Matolcsy György még gazdasági miniszterként készített egyik utolsó tanulmányt említette. E szerint a következő tíz évben a vállalkozások versenyképességét az határozza meg leginkább, hogy az energiaárak hogyan alakulnak számukra.
Orbán véleménye, hogy a kilábalást segíti az élőmunka alacsonyabb terhelése is – ennek eszköze a jövedelemadó kulcsának (növekedés esetére ígért) csökkentése és a fogyasztási adók növelése. E tekintetben szavai szerint „hiányzik” egy 35 százalékos áfakulcs, amellyel kifejezetten a luxustermékeket sújtanák. Orbán említette, hogy ennek bevezetése a jelenlegi uniós áfaszabályok miatt nem lehetséges, de közölte azt is: már javasolta, hogy ezen a területen legyen változás. Igaz: ha az unió mégis nemet mond a tervre, akkor is van megoldás. A kabinet az egyébként igen jól szétterített forgalmi típusú adókhoz – tranzakciós adó, chipsadó, gépjárműadó – nyúlhat hozzá, és emelheti azokat.
