Januárhoz képest az árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerárak befagytak, az élvezeti cikkek viszont a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt 2,4 százalékkal drágultak. Az üzemanyagokért 3,1 százalékkal kellett többet fizetni, de a szolgáltatások ára is emelkedett, 0,7 százalékkal. E hatásokat semlegesítette a háztartásienergia-árak brutális, átlagosan 7,4 százalékos csökkenése.

Az infláció bázishatások miatt a következő hónapokban 2,6 százalékig mérséklődhet – közölte lapunkkal Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője ezt elsősorban a gyenge belső kereslet inflációt fékező hatásával magyarázza. Nyártól a 2012 második felében tapasztalt élelmiszerárrobbanás hatása is kiesik a bázisból, ami az infláció további enyhülését vetíti előre. Suppan szerint decemberig 2,5 százalékra csökkenhet az árindex. A 2013-as évet 2,7, 2014-et 3,2 százalékos infláció jellemezheti.

A tartósan 3 százalék alá szorított infláció lehetővé teszi az alapkamat további csökkentését. A piacokon fél éven belül immáron egy százalékpontos kamatvágásra is számítanak, a kérdés csupán az, hogy az MNB új vezetése Matolcsy Györggyel az élen mennyire tudja „radikalizálni” a monetáris tanács kormánypárti többségét. A március 26-i kamatdöntő tanácsülésig az új elnöknek meg kell győznie a régi tagokat arról, hogy a nevével fémjelzett unortodoxia a jegybank kapuján kívül marad. A januári tanácsülésen a tagok egységesen az ilyen eszközök használatának veszélyére figyelmeztettek. Kérdés, ez a gyakorlatban és az új felállásban mennyit ér majd. Mindenesetre Matolcsynak a tanács tegnapi ülésén – első ízben – alkalma nyílt a tagok meggyőzésére. Elemzők szerint Matolcsy egy 50 bázispontos kamatcsökkentés áterőltetésével bizonyíthatná, hogy más szelek fújnak a Szabadság téren Simor András távozása után. A most 5,25 százalékon álló, és augusztus óta 25 bázispontos lépcsőkben mérsékelt alapkamat erőteljes csökkentését éppen a jegybank új irányvonalát övező kétségek nehezítik. Suppan Gergely 4,75 százalékra várja a kamatot az év közepére, ehhez viszont az kell, hogy a forintárfolyam a 300-as szint alatt stabilizálódjon. Horváth István, a K & H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint egy márciusi kamatcsökkentés még 303-305 forintos eurónál is „belefér”. A forintgyengülés a devizahitelesek terheinek azonnali emelkedését okozza, míg exportösztönző, növekedést elősegítő hatása csak később, középtávon jelentkezhet – figyelmeztet az igazgató, arra utalva, hogy az árfolyam-politika alakítóinak mérlegelniük kell, melyik szempont élvezzen prioritást.