Az 1800-as évek vége óta folyamatosan fejlődő, Magyarország területének harmadán gázhálózatot üzemeltető Tigáz az 1995-ös nagy privatizációs hullámban került az olasz ENI-csoport tulajdonába, akkori hírek szerint 172 millió dollárért. Ezt követően az Elmű, az Émász, a Mátrai Erőmű privatizációjában sikeres német RWE a Tigázból is részesedést vásárolt. Így a német konszern mára összesen mintegy 44 százalékot tudhat magáénak. Bár a fővárosi önkormányzat többségi tulajdonában lévő Főgázban szintén kisebbségi tulajdonrészük van, de ott a szakmai irányítást is ők végzik.

A főként északkeleten jelen lévő Tigáz Magyarország legnagyobb gázszolgáltatója, 33 ezer kilométeres gázvezetékhálózatán több mint egymillió ügyfelet lát el. A cég az utóbbi évek során rendre többmilliárdos, esetenként tízmilliárdos veszteségekről számolt be. Ráadásul a közműszektorra kivetett új adók, a magas beszerzési és mélyen tartott eladási tarifa a veszteség további növekedését vetítik előre. Pedig a szakértők úgy látják, a cég beszerzési árait – az ukrán határ közelségét kihasználva – talán még a többi szolgáltatónál is hatékonyabban igyekszik mérsékelni.

Ezzel az állapottal ugyanakkor a jelek szerint főként nem is az ENI, hanem inkább az RWE volt elégedetlen. Osztalék nélkül, ilyen kilátástalan helyzetben csomagjuk valóban nem ért sokat. Igaz, vitáikat házon belül intézték el. A két fél talán csak egy alkalommal, 2011-ben csapott össze látványosan, amikor a tönkrement EMFESZ ügyfeleiért zajlott verseny. A különös tenderen a Főgáz a Tigáz, a Tigáz pedig a Főgáz területén élő egykori EMFESZ-fogyasztókat „nyerte meg”. Ám ebből ma már ezek az ügyfelek sem húznak különösebb hasznot, hisz néhány kedvezményes hónap eltelte óta ugyanazt a díjat kell fizetniük, mint a másik szolgáltatóhoz bekötött szomszédaiknak.

Az ügylethez a magyar kormány energiaár-döntéseinek formálisan kevés köze van: az RWE korábban is vált már meg Magyarországon meglévő kisebbségi pakettjétől. Ám a jövőt kétségtelenül elhomályosítja, a Fidesz-kormány miként képzeli el a gázszolgáltatók jövőjét, például mit kell érteni a nonprofit közszolgáltatás kívánalma alatt.

Megvédték a rezsicsökkentést

A parlament tegnap törvényben tiltotta meg, hogy az energiaszolgáltatók áraikba beszámítsák a rájuk kivetett tranzakciós díjat, külön jövedelemadót, illetve a közművezetékek után fizetendő adót.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter előterjesztését kivételes sürgős eljárásban, 264 igen szavazattal a kormánypártok és a Jobbik támogatásával fogadták el, a szocialisták tartózkodtak, a függetlenek pedig nemmel szavaztak. Mindeközben Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: „a rezsicsökkentés megvédése” érdekében rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeznek csütörtökre. Szeretnék felruházni az energiahivatalt rendeletalkotási joggal, így a rezsicsökkentés ügyében hozott döntések szerintük nem lesznek megtámadhatók bíróságon. (MTI)

Tigáz-ügyfélszolgálat. Sokan nem értik, hogy miért és mennyit fizetnek