A forint gyengül, a bankár rémálomról beszél
A magyar adósságkockázati felár öthavi csúcson van, a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány jelentősen csökkent. Estére az euróárfolyam a lélektaninak tartott határt tartósan átlépve 306 forintnál zárt, a frankot 248, a dollárt 235 forint körül adták. A technikai határt e szint körülire tették korábban – vagyis innen kisebb erősödésnek kellene következnie. Ha ez nem történik meg, akkor újabb, jelentős gyengülés következhet.
A magyar valutát támogatná a vártnál alacsonyabb infláció, hiszen az ennek nyomán várt kamatcsökkentés elvben vonzaná a befektetőket. Ám sok minden hatott ez ellen – leginkább néhány beszéd.
Hiába nyugtatta a befektetőket Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn azzal, hogy a kormány nem szeretné látni a gyenge forintot, Orbán Viktor kedd délelőtt felülírta a szóbeli intervenciót – a befektetőknek nem tetszett, amit délelőtt a kereskedelmi kamarában mondott.
A piac továbbra is bizonytalan abban, várhatók-e unortodox jegybanki intézkedések – jöhet-e más a várt kamatcsökkentésen kívül. A bizonytalanságot fokozzák a politikai kockázatok: az alaptörvény módosításával kapcsolatos viták az elemzők szerint szintén hozzájárulhattak a gyengüléshez. Ebből a szempontból pedig az sem jelentett jót, hogy kiderült: Áder János magyar köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár tárgyalásai nem voltak feszültségektől mentesek.
A külföldi véleményt markánsabban fogalmazta meg Enrico Cucchiani, az Intesa Sanpaolo vezérigazgatója. A CIB Bank révén hazánkban érdekelt olasz bankház első embere a Reuters szerint azt mondta: „Mint tudják, Magyarország korábban nagyon jó hely volt a pénzügyi szolgáltatások számára, most viszont egyfajta rémálommá vált”.
Szerinte Magyarország miatt „mindenki meglehetősen aggódik”, és kijelentette: a bank készen áll arra, hogy csökkentse jelenlétét.