Célba ér az infláció?
Szerinte a makrogazdasági adatok közül a KSH kedden megjelenő februári inflációs statisztikája lesz a legérdekesebb. Az elemzők 3,1 százalékra süllyedő inflációs rátát várnak, miután év elejétől a csökkenő közüzemi számlák mérséklik az áremelkedések átlagos ütemét – ám többen úgy vélik, a mutató a jegybanki inflációs cél, vagyis a 3 százalék alá is csökkenhet. Horváth szerint a csökkenő infláció mellett biztosra vehető, hogy márciusban is kamatcsökkentés következik.
– Az inflációs adat ezúttal különösen azért fontos, mert először tükröződnek majd benne az év elején végrehajtott rezsicsökkentés hatásai – tette hozzá Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. – Amennyiben az áremelkedések üteme valóban tartósan 3 százalék, vagy az alatt maradna, az fontos érv volna a kamatcsökkentések mellett – folytatta Bebesy.
Hasonló érdeklődéssel várja itthon a piac a részletes januári ipari termelési adatot is. A mutató azért is lényeges, mert jól tükrözi a honi gazdaság teljesítményének alakulását, hiszen az ipar súlya a GDP-n belül igen tetemes. A múlt héten ismertetett előzetes adatok alapján januárban az ágazat teljesítménye 1,4 százalékkal maradt el az elmúlt év első hónapjától.
Bebesy szerint az európai bizalmi mutatók a korábbi hónapok során fokozatos javulást mutattak, és ezek alapján a hazai teljesítmény is élénkülhet majd, ám a legfrissebb adatok ismét lassulást jeleznek, a német megrendelési állomány például rendkívül gyengén kezdte az évet. Ezek mentén a magyar ipari termelési is javulhat majd a közeljövőben, ám a német hatás miatt ennek üteme később mérséklődhet. A külföldi fejlemények különösen azért lesznek fontosak ezen a héten, mert itthon a nemzeti ünnep miatt pénteken zárva lesznek a piacok, így nem árt körültekintően eljárni.
Pápa Levente, az OTP Bank Elemzési Központjának stratégája szerint a befektetők naptárában fontos heti esemény a svájci jegybank negyedévente esedékes – csütörtöki – kamatdöntő ülése. A kamatdöntésen kívül ekkor közlik az általuk várt új inflációs pályát, valamint a GDP-növekedési várakozásokat is. Ezenfelül a követett monetáris politikáról is kap információkat a piac. Most mindenki arra kíváncsi, fenntartja-e a jegybank az euró/svájci frank 1,20-as árfolyamküszöbét. Pápa Levente nem számít arra, hogy a jegybank bármit is változtat a mostani kamatkondíciókon, valamint a követett monetáris politikán, hiszen Svájcban még mindig negatív az infláció, a növekedés nyomott, és az elmúlt hónapokban átmenetileg megszűnt a svájci frankra nehezedő piaci nyomás és ezzel együtt a jegybanki piaci intervenció is.
Az OTP Bank Elemzési Központjának stratégája szerint a változatlan svájci jegybanki politika jó hír lesz a hazai devizaadósoknak is. Pénteken az Egyesült Államokból érkező adatok lehetnek fontosak, a Michigani Egyetem márciusi fogyasztói bizalmi indexét, valamint a szintén harmadik hónapra szóló New York Fed feldolgozóipari beszerzési menedzserindexét övezi majd kiemelt figyelem. A költségvetési megszorítások (a január eleji adóemeléseket március 1-jén kiadáscsökkentő lépések követték, utóbbiak összértéke mintegy 85 milliárd dollár, a GDP mintegy fél százaléka lehet) reálgazdasági hatásaira kíváncsi befektetők és elemzők egyelőre megnyugvással vették tudomásul, hogy az említett két index februárban sorrendben három-, illetve kilenchavi csúcsra emelkedett. Azaz egyelőre sem a háztartási, sem a vállalati szektor hangulatát nem rontotta érdemben a költségvetési kiigazítás háztartások rendelkezésére álló jövedelmét csökkentő hatása. A kérdés, hogy ez a tendencia folytatódhat-e.