A gyártósorra nem hat a kormányrendelet
A tét nagy: kilencvenötmilliárdos többlet-adóbevételt vár a kormány a cserétől, illetve attól, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hálózatára rákapcsolt gépek miatt fehéredik a gazdaság. Eltekintve attól, hogy nem igazán tudni, miért adna blokkot a hálózatba kötött gépről az a kereskedő, aki eddig a hálózatba nem kötött gépet se használta – vagyis hogyan lenne többletbevétel –, az is probléma, hogy az új gépek beszerzése is akadozva halad.
Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium múlt héten külön közleményben bizonygatta, hogy minden rendben van, és tartani fogják a határidőt, a pénztárgépes szakmában gyakorlatilag köztudott: ez fizikai képtelenség. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég „becsületbeli ügyet” csinált a kérdésből, hiszen – valószínűleg az uniós túlzottdeficit-eljárásban is fontossá váló bevétel miatt – kijelentette: időre meglesz a pénztárgépcsere. Akkor még április elejére tervezték az átállást, és a piacon rég tudni lehetett: legalább féléves csúszással lehet számolni, ám az összes gép csak év végén lesz rákötve a NAV számítógépes rendszerére.
A kormányfői kijelentés nyomán az események valóban felgyorsultak, és szavai nyomán új kormányrendeletet is hoztak – ebben már május elseje lett a határidő, ám ez alól mindenki azonnal felmentést is kapott, az adóhatóság ugyanis nem fog büntetni az indulás után. Így a hagyományos, nem számítógépes pénztárgépeknek csak július elsejétől, míg a számítógépes, a NAV-val kommunikálni képes pénztárgépeknek az év végétől kell kötelezően átállniuk.
A piacra és a jogszabály-alkotási folyamatra jó rálátással bíró forrásaink szerint jelenleg az új pénztárgépek lelkét adó adóügyi elektronikus ellenőrző egység szoftvereinek a fejlesztése, illetve tesztelése zajlik. Úgy tudni, három fejlesztő dolgozik ezen közösen a NAV-val – a becslések szerint több hónapot is igénybe vehet a folyamat. Pár hónap múlva, a letesztelt és végleges ellenőrző egység kialakítása után foghatnak bele a pénztárgépek véglegesítésébe. Bár a tavaly év végén közzétett előzetes műszaki specifikáció alapján már a négy nagyobb pénztárgépimportőr már elkezdett dolgozni a gépek tervezésén is, ezzel együtt meg kell várni a végleges egységet és a szoftvereket, hogy valóban elkezdődhessen a gyártás.
A legszerencsésebb esetben július elején az első prototípusok kerülhetnek a hazai piacra. A becslések szerint mintegy kétszázezer gépre volna szükség hirtelen, nagy mennyiségben – erre a piac (amely évente tízezer egység értékesítését látta el eddig) nem volt felkészülve. Se gyártási, se szállítási, raktározási kapacitás nincs ilyen mennyiségre – a szakértők szerint a pénztárgépek cseréje késő őszig vagy éppen év végéig is elhúzódhat. Továbbra is kérdéses, hogy az új készülékek felszerelésének költsége milyen terheket ró a kereskedőkre.
A február közepén megjelent műszaki specifikáció alapján százezer forint körülire teszik az új pénztárgépek árát: vagyis húszmilliárdos kiadással jár országosan a csere, ám a nemzetgazdasági tárca ennek támogatására eddig csak tízmilliárd forintot tett félre. A cirka ötvenezres kiadás elsősorban a legkisebb kereskedőknek lesz komoly érvágás, akiknek a zöme ráadásul a dohánytrafik-pályázat kapcsán is költségekbe kellett hogy verje magát. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a kormánynak ildomos lenne azon elgondolkozni, hogy úgy osszák ki a támogatást, hogy az a legkisebb kereskedők számára a pénztárgépcsere teljes költségét fedezni tudja.
Tartható vagy nem a júliusi határidő?
Az állam és a költségvetés nemcsak hogy 95 milliárdos bevételt vár az intézkedéstől, de a gazdaság fehéredésében is reménykednek az érintettek.
Nagy hirtelen mintegy kétszázezer pénztárgép cseréjére volna szükség – erre sok vállalkozás anyagilag, a gyártók és forgalmazók pedig logisztikailag nincsenek felkészülve. A pénztárgéppiac ez idáig évi 20-30 ezer berendezést jelentett.
