A befektetők arra voltak kíváncsiak, vajon a romló munkanélküliségi és növekedési mutatók fényében utal-e a monetáris politika további lazítására az EKB.

Az ülés utáni sajtótájékoztatóján Mario Draghi jegybankelnök elmondta: a kamatcsökkentés eshetőségéről is vitáztak. A többség az irányadó kamat tartására szavazott. A piacok a fellendülésbe vetett bizakodás hangjait vélték kihallani Draghi szavaiból, függetlenül attól, hogy az európai jegybank új előrejelzése szerint 0,5 százalékos recesszió vár az eurózónára ebben az évben, szemben a decemberben jelzett 0,3 százalékkal. S jövőre is lassúbb iramú növekedés ígérkezik, egyszázalékos csupán, a három hónapja prognosztizált 1,2 százalék helyett. Ráadásul az infláció is lassul, jóval a megcélzott, éppen két százalék alatti szint alá eshet az ütem. Ám Draghi szerint az alapfolyamatok nem változtak: az előrejelzés az igen gyenge negyedik negyedév áthúzódó hatása miatt módosult. De a gazdaságok fokozatosan élénkülhetnek a második fél évtől kezdve.

Az EKB-nak a kamatdöntésnél figyelembe kell vennie, hogy az eurózónán belül nagyon eltérőek a növekedési kilátások. De ennél is aggasztóbb, hogy a válság által a nemzeti határvonalak mentén széttöredezett pénzügyi belső piacon a jegybanki döntések egy része hatástalan marad. Sokkal drágábban jutnak hitelhez főként a kis- és közepes vállalkozások például Olaszországban vagy Spanyolországban, mint Németországban vagy Ausztriában.

Az itáliai parlamenti választások után kialakult patthelyzetről is kérdezték Draghit – ő az olasz jegybank elnöke volt, mielőtt az Európai Központi Bank élére választották –, aki azt hangoztatta, hogy a piacok láthatóan megnyugodtak az első izgalmak után, mert függetlenül a kormányalakítási nehézségektől, a fiskális kiigazítás folytatódni fog, a korábbi döntések nyomán szinte automatikusan. Az elért eredményre kell építeniük az olasz politikai erőknek – hangsúlyozta Draghi, hogy csökkenteni tudják az államadósság hozamát, így több forrás maradjon hitelezésre, és ennek nyomán állásteremtésre.