Jöhet az újabb devizahiteles mentőcsomag
Újabb mentőcsomagot kaphatnak a devizahitelesek. Információnk szerint amint Varga Mihály átveszi a területgazda Nemzetgazdasági Minisztérium vezetését és összeállítja csapatát (elődje, Matolcsy György ugyanis államtitkárainak jó részét magával viszi a jegybankba), vagyis a tárca újra tárgyaló- és működőképes lesz, a bankok ismét leülnek egyeztetni a kormányzattal. Úgy tudjuk, a legnehezebb helyzetben lévő adósokon segítenének, vagyis azokon, akik már legalább kilencven napja nem tudják törleszteni a hitelüket – a bank ilyenkor már bármikor felmondhatja a szerződést és elárvereztetheti az ingatlant.
Jelenleg mintegy százezer olyan devizahitel van, melyet több mint három hónapja nem törlesztenek. Az adósok egy részén a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nek kell segítenie, ám ez sokak számára nem jelent megoldást. Egyrészt azért, mert a társaság 2014 végéig „mindössze” 25 ezer ingatlan megvásárlását tervezi (bár az ígéretek szerint ez a szám felülről nyitott, tehát szükség esetén a kormány növeli az erre fordítható keretet), másrészt az eszközkezelő, ha tudna, sem segíthetne mindenkinek.
A kezdetben túl szigorú kritériumokon ugyan már többször is lazítottak, sőt a tervek szerint idén tavasszal még szélesebbre nyitják a vészkijáratot (a felajánlható ingatlanok forgalmi értékét Budapesten és a megyei jogú városokban 15 millióról 20 millióra, míg az egyéb településeken 10 millióról 15 millió forintra emelné a kabinet), ám ha az eszközkezelő túl sok adóson segít, azt Brüsszel a bankszektor konszolidálásaként, tiltott állami támogatásként értelmezné. Így az a több tízezer devizahiteles, aki nem felel meg a szigorú szociális rászorultsági feltételeknek, vagy ingatlana értéke miatt nem tud részt venni a programban, jelenleg legfeljebb abban bízhat, hogy az árverezési kvóta miatt még egy-két évig nem veszíti el az otthonát.
Értesülésünk szerint ezen a több tízezer adóson most a devizahitelek forintosításával próbálna meg segíteni a kormány és a bankok. A pénzintézetek a fennálló tartozást a jelenlegi árfolyamon átváltanák forintra, majd az összeg egy részét elengednék, az ebből származó veszteségüket pedig részben leírhatnák a bankadóból. Hasonló program volt már tavaly nyáron is: akkor a bankok az adósság negyedét engedték el, s ha az ügyfél legalább egy gyermeket nevelt és megfelelt az egyéb elvárásoknak, kaphatott állami kamattámogatást is új forinthiteléhez, és ezzel a törlesztőrészlete a válság előtti szintre csökkent. Csakhogy a feltételek akkor túl szigorúak voltak, így az arra jogosultak alig 15 százaléka élt a lehetőséggel.
Elképzelhető, hogy a programot a jegybank is segítené devizatartalékával, ahogyan tette azt egy éve a végtörlesztés esetében. Az MNB akkor devizaforrást biztosított a bankok számára, forintjukat euróra váltotta, így a végtörlesztéshez szükséges deviza beszerzése nem járt együtt a forint jelentős leértékelődésével. Hasonlóra most is szükség lehet, így elképzelhető, hogy erre utalt pénteki parlamenti meghallgatásán Matolcsy György, amit az elemzők egy része úgy értelmezett, hogy az elnök a jegybanki tartalékokból forintosítaná a devizahiteleket.
Diszharmónia
Miközben a kormány és a bankok a devizahitelesek megsegítését tervezi, a bankszövetség és a pénzügyi biztos nem ért szót egymással. Doubravszky György az eredménytelen múlt szerdai egyeztetés után tegnap találkozott volna a bankok képviselőivel, ám ebből semmi nem lett. A bankszövetség azt kérte a biztostól, küldje el a témákat, végül csak egy kérdést kaptak arról, mi a devizaalapú hitel definíciója, amit meg is válaszoltak – írásban.
Matolcsyra vár a piac
Nem kapott iránymutatást a pénzpiac tegnap a jegybanki vezetés szándékairól, a devizatartalékkal kapcsolatos tervekről érkező hírek viszont elbizonytalanították a befektetőket. Nem kedveztek az árfolyamnak a jegybank szervezeti átalakításáról szóló hírek sem.
Mint arról mi is beszámoltunk: Matolcsy György még miniszterként átírta az MNB alapító okiratát, ezzel nagyobb mozgásteret biztosítva magának, már mint újdonsült jegybankelnöknek a személyi kérdésekben, és egyúttal korlátozta az alelnökök jogkörét. Úgy tudjuk, komoly tisztogatásra készül, akár az állomány harmadát is lecserélnék. Információink szerint az újdonsült elnök tegnap be sem ment hivatalába, eskütétele ma lesz, így a személyi döntéseit is leghamarabb ma közölheti.
A piaci félelmek szerint a szakembergárdából fontos emberek távozhatnak, ami akár rendszerkockázati következményekkel, illetve nem megfelelő szintű szakmai döntésekkel is járhat. Kedd délelőttre a kedvező nemzetközi hangulat és a szárnyaló tőzsdék ellenére a 300-as szint közelébe gyengült a forint az euróval szemben, majd estére erősödött picit.
A forintot részben azok a félelmek is gyengítik, hogy a kormány újabb egyoldalú lépésre készül a devizahitelesek érdekében a bankokkal szemben.
Matolcsy György jegybankelnök múlt pénteki parlamenti meghallgatásából az elemzők egy része már azt vélte kihallani, hogy a kabinet a devizahitelek forintosítását tervezi, és ennek érdekében hozzányúlna a devizatartalékokhoz is.
A félelmeket hétfőn tovább erősítette Orbán Viktor és Varga Mihály. A miniszterelnök a parlamentben arról beszélt, hogy a kormány a lakáshitelesek problémájával foglalkozik első helyen. Varga pedig a fogyasztóvédelmi bizottságban nyilatkozott úgy, hogy a kormány folytatni kívánja azokat a törekvéseket, amelyekkel enyhíteni lehet a devizahitelesek terhein. Amíg nem látható biztosan, milyen új gazdaságpolitikai lépések jöhetnek, addig folytatódhat a bizonytalanság a forint piacán – hívják fel a figyelmet az Erste elemzői.
További bizonytalanságot okozott, hogy a Fidesz vezetői elkezdtek a devizatartalék egy részének rubelre váltásáról beszélni. Rogán Antal február végén ugyanis látogatást tett Moszkvában – erről a Népszava közölt cikket. A Fidesz frakcióvezetője Putyin pártjának egyik vezetőjével, Szergej Zseleznyákkal tárgyalt. Az orosz párt közleménye szerint Rogán azt közölte, hogy a magyar kormány megvizsgálja annak lehetőségét, hogy „a kevésbé stabil dollár helyett rubelben halmozzon fel devizatartalékot”.
A Fidesz később közleményben szögezte le, hogy a tárgyaláson egy a két ország között megkötendő rubelalapú swapmegállapodás került szóba, ami könnyítheti a magyar–orosz külkereskedelem kölcsönös finanszírozását. Ám időközben már több vezető politikus is kiállt Rogán mellett. Varga Mihály például a Népszabadság kérdésére, miszerint mit gondol arról, hogy ha Magyarország a devizatartalék egy részét a dollár helyett rubelben halmozza fel, s ez nem jelentene-e problémát egy hirtelen előállt válsághelyzetben, azt válaszolta: „Minél több lábon áll egy ország, annál erősebb, annál stabilabb tud lenni. Ha csak egy valutára helyezzük a hangsúlyt, hibát követünk el.”
