Időjósokért vetik ki az új különadót
Több százmillió forint feletti bevételt garantálna az Országos Meteorológiai Szolgálat számára a Vidékfejlesztési Minisztérium a médiára, a repterekre és a hazai tavakon üzemeltetett kikötőkre kivetett új meteorológiai szolgáltatási díjjal, amelyet attól függetlenül vetnének ki, hogy az állami szolgáltató éppen ad-e nekik időjárás-jelentést, vagy nem. Az egyeztetés céljából nyilvánosságra hozott jogszabályterv persze nem aratott osztatlan sikert: annak kapcsán az egyik vezető fideszes politikus lapunk megkeresésére úgy kommentálta: „Nem eszik olyan forrón a kását. Amennyiben ez a javaslat sérti a Fidesz politikai vagy gazdasági érdekeit, akkor nem fogják támogatni”. A vidékfejlesztési tárca maga is felhívja a figyelmet, hogy az előterjesztés nem a kormány hivatalos álláspontja. Igaz, az egyeztetés keretében nem hagytak sok időt az érdekelteknek a véleményezésre: a jogszabálytervezet elsején jutott el az érintettekhez, és hetedikére várnak választ.
A tárca indoklása szerint a „Meteorológiai Világszervezet több határozatában is javasolta”, hogy legyen törvényi szintű szabályozás a kérdésben, de hivatkoznak arra, hogy így az állam hatékonyabban tudja megvédeni polgárait, de még arra is, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az emlékezetes augusztus 20-i tűzijáték során bekövetkezett tragédiák ügyében indított vizsgálati jelentésben is jónak látta, hogy törvényben szabályozzák a vészhelyzetek jelzésének módját.
A törvényjavaslat meghatározza, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) több tevékenységét állami monopóliumnak minősítené, ám ezzel együtt többletbevételt is biztosítanának – az egyébként a költségvetésből ma is járó 500 millió felett – az állami szervezetnek. Ma az OMSZ költségvetése egyébként 1,6 milliárd forint – az állami hozzájárulás mellett ma is jelentősek a saját bevételek. Ezeket az új törvényben, adók módjára beszedhető díjakkal garantálnák.
A reptereknek „a légitársaságok által a repülőtéri szolgáltatások fenntartásáért befizetett díj (repülőtéri illeték)” egy százalékát kellene megfizetniük. Hasonló lenne a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó és a Tisza-tó kikötői által fizetett díj mértéke – itt a kikötői díj egy százalékát kérnék el. A tervezet egy piaci szolgáltatás ellenértékét szedné be az adó formájában. A budapesti repülőtér nem is veszi igénybe az OMSZ szolgáltatásait, a szintén állami Hungarocontroltól kap előrejelzéseket, adatokat. Amely az OMSZ-nek fizet, de a reptéri helyi adatokat saját meteorológus munkatársainak és a reptér-üzemeltető által telepített műszerek segítségével szolgáltatja. Vagyis ha a reptereket megadóztatják, akkor azok kétszer fogják kifizetni a meteorológiai szolgáltatásokat. Egyszer adóként az államnak, egyszer pedig a léginavigációs cégnek. – Ha ebből törvény lesz, a repülőtér nem tehet majd mást, mint hogy a pluszköltségeket az utasokra hárítja – kommentálta a tervet lapunknak Hardy Mihály, a Budapest Airport Zrt. vállalati kapcsolatok igazgatója. Ez azt jelenti, hogy utasonként pár száz forinttal drágulni fog a repülőjegyek ára.
A másik tétel a média által fizetendő díj, amelyet a tervezet szerint a közszolgálati, valamint médiatörvény szerinti „jelentős befolyásoló erejű lineáris audiovizuális médiaszolgáltató, valamint az internetes sajtótermék és hírportál” fizetne meg. A tétel a reklámbevételek 0,5 százaléka volna. A díj minden esetben adók módjára behajtható lenne, de az OMSZ számlájára kellene az adót befizetni. A médiacégeknek külön kimutatást is kellene vezetniük a reklámbevételekről (ha ezt nem teszik meg, akkor a nettó árbevétel 0,8 százaléka volna a kulcs). Az elkészült hatásvizsgálat szerint mindez a piaci szereplők, a lakosság és a közigazgatás versenyképességére nincs hatással, de az adminisztratív terheik növekednek. A hatásvizsgálat szerint mindenesetre az idén a különadók 110, éves szinten pedig valamivel több mint 200 millió forintos bevételnövekedést jelentenének. Ám az OMSZ a dokumentum szerint ezek után is évi 600 milliós költségvetési támogatásra tartana igényt. Egyszerű számításokkal igazolhatjuk, hogy az előterjesztők alábecsülték a költségvetési hatását.
A Magyar Reklámszövetség 2011-re vonatkozó adatai szerint a reklámtorta két éve 151,4 milliárd forint volt. A televíziók és az internetes sajtó együttes bevétele ebből 73,6 milliárdot tett ki. Ha számolunk némi visszaeséssel, akkor is éves szinten 360 millió körüli bevétel jön ki – csak a médiaágon. A törvénytervezet szövege szerinti adószámítás a Budapest Airportra számításaink szerint mintegy 250-300 millió forint adóterhet róna, kiindulva a cég 2011-es 55 milliárdos árbevételéből. A vidéki repterekre és a kikötőkre kivetett különadóval együtt így bőven 600 millió forint felett lehet majd az állami bevétel.
