Elindult az első, ám valószínűleg messze nem az utolsó hazai csoportos devizahiteles per. A devizahiteleseket a civil Axermix-csoport szervezte pertársasággá, és elsőnek az Axa Bankot hívta perbe a Fővárosi Törvényszékre. A hétfői bírósági tárgyalásra több mint félszáz támogató jött el. Bense László Erik, az Axermix-csoport ügyvédje elmondta: azt szeretnék elérni, hogy a bíróság mondja ki, hogy az összesen 68 ügyfelet érintő 30 hitelszerződés jó erkölcsbe ütközik, és így semmis. A hétfői eljárásban a bíróság meghallgatta a csoport első hitelesét, Bartha Péter zsámbéki adóst, aki 2009 nyarán vett fel svájcifrank-alapú hitelt. Bartha Péter szerint a bank reklámjaiban, illetve később az ügyintézés során rendre elhallgatták a svájcifrank-konstrukció valós kockázatait, illetve nem volt módja érdemben belenézni aláírás előtt a hitelszerződésbe, amiről csak később derült ki, hogy számára súlyos és idővel teljesíthetetlenné váló feltételeket tartalmazott. A bíróság ezután úgy döntött, hogy a vidéki felpereseket a helyi bíróságok hallgassák meg, míg a fővárosi felperesek meghallgatása júniusban folytatódik. Azonban addig sem ücsöröghetnek a babérjaikon az Axa jogászai: az Axermix-csoport további négy devizahiteles pertársaságot indított az Axa Bank és kettőt az Erste ellen. Az összes perérték túllépi az egymilliárd forintot. Az Axermix mellett további civil csoportok is teljes gőzzel pertársaságokat szerveznek, jellemzően az interneten toborozzák a résztvevőket. A Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége honlapjának tanúsága szerint gyakorlatilag az összes hazai bank ellen szerveződnek már ilyen pertársaságok a Facebookon – igaz, a szervezetek jelentős összegű tagsági díjat kérnek, amely nem tartalmazza a jogi képviselet költségeit. Egy másik csoport, a Pertársaság a Hitelkárosultakért honlapján olvashatók szerint már megközelítőleg ezer perindítási szándéknyilatkozatot helyeztek náluk letétbe, azaz csak idő kérdése, hogy ők is bírósághoz forduljanak. Az igazi pereskedési kedvet vélhetőleg az hozta meg, amikor Kasler Árpád – aki azóta létrehozta a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetét – jogerősen is pert nyert az OTP Bankkal szemben. A Szegedi Ítélőtábla másodfokú tanácsa 2012 áprilisában jogerősen kimondta, hogy a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél ugyanazt a típusú árfolyamot kellene alkalmaznia a banknak. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a bírósági út választása kockázatmentes volna, Kasler előtt ugyanis tömegével bukták be a hasonló pereket a bírósághoz forduló ügyfelek. Az OTP pedig törvényességi vizsgálatot kért, az ügyben eljáró Kúria viszont a pert felfüggesztette és az EU Bíróságától kért iránymutatást. Egy másik, hasonló ügyben egyébként a Szolnoki Bíróság az OTP-nek igazat adva megállapította: a banknak nem volt kötelessége feltüntetni az árfolyamrést a teljes hiteldíjmutatóban, mivel az nem költség. Igaz, egy éve a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy semmis az a kölcsönszerződés, amelynél a szerződésben nincs leírva az adóst terhelő minden költség.

Nagyüzemi pereskedésre készülhetnek a bankok jogászai