Az eddigi szabályok szerint az elnök munkáltatói jogokat csak a közvetlenül alá tartozó munkatársak felett gyakorol (alapesetben: az alelnökök felett, azzal a korlátozással persze, hogy őket nem nevezheti ki), a jogkörök lépcsőzetesen mennek lefelé a hierarchia szerint (vagyis az alelnökök a hozzájuk tartozó igazgatók munkáltatói, az igazgatók a főosztályvezetőkéi, a főosztályvezetők pedig a munkatársakéi).

Ez azt jelenti, hogy nem az elnök veszi fel a devizagazdálkodási főosztály tanácsosát, és nem is dönthet a fizetéséről. Az Origo információja szerint azonban Matolcsy még miniszterként megváltoztatta ezt az alapító okiratot, amely már elnökként vonatkozik majd rá. Ebben pedig a munkáltatói jogköröket magához vonta, vagyis ő dönt a munkatársak felvételéről, elbocsátásáról és a fizetésükről.

Igaz, az új szabály értelmében jogkörét delegálhatná például egy új szervezeti vezetőre, a főigazgatóra. Ilyen poszt eddig nem volt a jegybankban, eddig a felső vezetést az elnök és az alelnökök jelentették. Az ő kinevezésük a köztársasági elnök jogköre (a miniszterelnök javaslatára, országgyűlési meghallgatás után), ám főigazgatóról nem szól a jegybanktörvény.

Matolcsy tehát szabadon választhatna magának szervezeti kérdésekben ügydöntő vezetőt. Állítólag ez a poszt Wiedermann Helgára, a volt nemzetgazdasági miniszter kabinetfőnökére vár. Ezt a minisztériumnál cáfolták az Origónak, a lap azonban emlékeztet: a tárca közigazgatási államtitkára, Nagy Róza is távozik a nemzetgazdasági tárcától. Amint arról a Népszabadság korábban beszámolt, a helyére Tállai Andás, Varga Mihály korábbi államtitkára kerülhet, aki most az önkormányzatokért felelős államtitkár a belügyi tárcánál. Az új főigazgatóra azért is lehet szüksége a hétfőn hivatalba lépő Matolcsynak, mert nem tudni, magával viheti-e azonnal másik minisztériumi kollégáját, Balog Ádámot.

Az adóügyi helyettes államtitkárral szemben az a kifogás merült fel, hogy a monetáris politikához egyáltalán nem ért – ám kinevezésének mégsem ez a legnagyobb akadálya. A problémát a monetáris tanácsra vonatkozó szabályok jelentik. A jegybanktörvény értelmében az MNB legfontosabb döntéshozó szerve öt-kilenc taggal kell hogy rendelkezzen. A szabály szerint az elnök és az alelnökök automatikusan úgynevezett belső tagnak minősülnek, ezért, hogy a külső kontrollt biztosítsák, a testületbe az Országgyűlésnek kell választania külsős tagokat. A Fidesz-többség Simor András ellen hozott szabálya szerint a külsős tagok számának meg kell haladnia a belsősökét.

Simor András távozásával két alelnök és négy külsős tag marad, Matolcsy kinevezésével az arány az eredeti, 3-4 lesz. Ám ha hétfőn kinevezik Balog Ádámot is, akkor az arány felborul, tehát gyorsan kell választani még egy tagot az Országgyűlésben a külsős többség biztosításához. Ha ez nem megy, akkor meg kell várni, amíg Karvalits Ferenc alelnöknek – március végén – lejár a mandátuma, és csak akkor jöhetne Balog. (Király Júliának július 3-ig szól a kinevezése.) Az is „megoldás” azonban, ha a jelenlegi két alelnök – vagy legalább az egyikük – lemond a mandátumáról. Ez például akkor is bekövetkezhet, ha az új elnök olyan mértékben változtatja meg a jegybank működési rendjét, amellyel az alelnökök nem tudnak egyetérteni. Ilyen mértékű változás lehet a főigazgató kinevezése, és az alelnökök mozgásterének, aláírási jogának (a hírek szerint tervbe vett) korlátozása is.