Kedden a tanács kiegészül a többi uniós állam pénzügyminiszterével, a fő téma pedig az euró pai bankároknak kifizetett bónuszok lesznek. Az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Írország szerdán egyezett meg abban, hogy az európai bankoknál dolgozók extra juttatásait az alapfizetés kétszeresében maximalizálják. A leginkább érintett briteknél az egyezség kiverte a biztosítékot, ezért valószínűleg heves vita lesz róla.

A kormányátalakítást nem számítva, magyar szempontból inkább a hét második fele lesz érdekes: egymást érik a régió és a nemzetközi piacok számára egyaránt fontos események. Bemelegítésnek szerdán ülésezik a lengyel jegybank, amely eddig zsinórban négyszer csökkentett kamatot. Immár csak a piaci elemzők egy kisebb része voksol arra, hogy tovább csökken a most 3,75 százalékos lengyel alapkamat.

Ezt azzal indokolják, hogy a negyedik negyedéves lengyel GDP-adat a vártnál kisebb lassulást mutatott, és a legutóbbi, februári kamatdöntésről szóló közleményből már kimaradt a további monetáris lazításra vonatkozó utalás. Csütörtökön a brit és a japán jegybank, valamint az Európai Központi Bank tart kamatdöntő ülést, a Reuters által megkérdezett elemzők zöme azonban arra számít, hogy egyik intézményben sem nyúlnak az irányadó rátához.

Tokióban a jegybank élére frissen kinevezett új elnök, Kuroda Haruhiko egyelőre nem bocsátkozik számottevő piaci manőverekbe, és elemzői vélekedések zöme, köztük a CIB előrejelzése szerint is az EKB sem nyúl majd az alapkamathoz vagy egyéb eszközökhöz, dacára, hogy a vártnál harmatosabbra sikeredett az eurozónában a negyedik negyedévi GDP-adat. Az EKB arra számít, hogy az év második felétől monetáris lazítás nélkül is élénkülhet a régió gazdasága. Nem így a britek, ahol a monetáris tanács egyelőre nem vág ugyan az alapkamaton, ám megfigyelők szerint csak azért nem, hogy lélekben felkészítse a piacokat az erősödő infláció ellenére is várható monetáris lazításra.

Mégis a brit jegybank ülése ígérkezik a legérdekesebbnek, miután az elemzők egy része elképzelhetőnek tartja, hogy a tanács már most 375 milliárd fontról 400 milliárdra emeli a kötvényvásárlási program keretösszegét. Nálunk csütörtökön teszi közzé a KSH a januári ipari termelői adatot. Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője szerint van rá esély, hogy decemberhez képest akár öt százalékkal emelkedjen a mutató, amit azzal indokol, hogy az év elején a külföldi kereslet erősödésével belehúztak az itteni autógyárak: a Suzuki időközben visszaállt a két műszakos termelésre, és a Daimler is megkezdte az új CLS-széria gyártását. (Ugyanakkor tavaly januárhoz képest így is fél százalékkal csökkenhetett az ipari termelés.)

Pénteken jön a finálé: az Egyesült Államokban közzéteszik az ipari és szolgáltatóipari foglalkoztatási adatokat, míg magyar szempontból fontosabb, hogy kiderül, pontosan mitől lett a vártnál is siralmasabb a tavalyi utolsó negyedéves GDP-adat. A KSH ugyanis ekkor teszi közzé a 2,7 százalékos visszaesést mutató GDP részletes bontását. Árokszállási Zoltán szerint a negyedik negyedévben gyakorlatilag nem volt olyan ágazat, amely érdemi pluszteljesítményt tudott volna felmutatni, így az iparban a külföldi kereslet csökkenése, míg a mezőgazdaságban a nyári aszálykárok elhúzódó hatása érvényesült. Az elemző szerint legfeljebb a szolgáltató ágazatban lehetett egy-két olyan részterület, ahol pozitív volt a decemberi mérleg, ám ez kevés volt ahhoz, hogy pozitív tartományba húzza az év végi GDP-adatot.

Abban azonban megegyeznek az elemzők, hogy a gyászos év végi eredmény mögött csak átmeneti hatások voltak, továbbá azóta Európa-szerte erősödött az üzleti bizalom, és van rá esély, hogy 2013 első negyedévében kedvezőbb képet mutat a magyar gazdaság. A hét legfontosabb nemzetközi vonatkozású eseménye az amerikai foglalkoztatási adat, amely most duplán érdekes lehet. A jegybank szerepét betöltő Fed ugyanis korábban a 6,5 százalékos munkanélküliségi ráta eléréshez kötötte a mennyiségi lazítás felfüggesztését. Az elemzők zöme ugyan 7,9 százalékra teszi az álllástalanok arányát az ipari és szolgáltató szektorban, de Dunai Gábor, az OTP elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy a Fed kommunikációjának a változásai azt mutatják, még a 6,5 százalékos küszöb elérése előtt lezárulhat a program.