Mínusz a bónuszoknak
Ez az intézkedés önpusztító, és a legjobb esetben is Zürichnek, Szingapúrnak és New Yorknak kedvez a küszködő EU rovására – idézte a BBC News Boris Johnsont, London polgármesterét. A Financial Timesnak több nagyobb európai bank vezetője is arról beszélt, hogy a bónuszok korlátozása miatt elveszítik legjobb kereskedőiket és menedzsereiket, akik Amerikában vagy más kontinensek bankjainál vállalhatnak munkát, s az intézkedés így versenyhátrányba hozza az európai pénzügyi szektort.
Az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Írország szerda éjfél körül egyezett meg a Bázel III. nevű, a bankok tőkemegfelelésére és likviditására vonatkozó globális keretrendszer európai alkalmazásának jogszabályaiban és ezen túlmenően a bankárok bónuszainak maximalizálásában. Míg a lépést bírálók szerint Európa ezzel elüldözi a bankárokat és versenyhátrányba kerül, a korlátozást támogatók úgy látják, az óriási bónuszok hozzájárultak ahhoz a felelőtlenséghez, amely a 2008–2009-es válság egyik okozója volt.
Michel Barnier, a belső piacért felelős uniós biztos szerint ez erkölcsi kérdés, közölte: az intézkedés célja, hogy visszafogja a rövid távú kockázatvállalást. A csomagot már csütörtökön elkezdték megtárgyalni a tagállamok nagykövetei, s jövő kedden az uniós pénzügyminiszterek elé kerül a javaslat. A bankárok bónuszainak maximalizálása a londoni pénzügyi szektort érintheti legérzékenyebben, ezért elképzelhető, hogy a britek még megpróbálnak az utolsó pillanatban vitát kezdeményezni a pénzügyminiszterek tanácsában.
Az egyezség nagy siker az Európai Parlamentnek, amely a bónuszok maximalizálásához kötötte a Bázel III. elfogadását. A tervezett szabályozás szerint csak a részvényesek beleegyezésével emelkedhet a bónusz az alapfizetés kétszeresére. Az eddigi gyakorlat szerint a bankárok a fizetésük többszörösét, akár tízszeresét is megkaphatták bónuszként. A korlátozás az EU-ban működő összes bankra érvényes lesz, így a tengerentúli, ázsiai bankok európai részlegeire és az európai pénzintézetek tengerentúli, illetve ázsiai irodáira is.
Némi könnyítést jelent, hogy a hosszú távra ütemezett, részvényben vagy kötvényben történő bónuszkifizetéseket nem kell figyelembe venni a határérték megállapításakor, ezzel együtt mégis a világ eddigi legszigorúbb szabályozásáról van szó. A bankok azzal érvelnek, hogy a nagy bónuszok nélkül meg kell emelniük az alapfizetéseket, hogy megtartsák a legtehetségesebbeket, ami a magasabb adók és járulékok miatt költségesebb. A Reutersnek nyilatkozó bérszakértő, Alex Beidas szerint a pénzintézetek komplex bérmegoldásokat találhatnak ki, hogy kikerüljenek a szabályozás hatálya alól. (A fedezeti alapokra és magántőke-befektetési vállalkozásokra például egyelőre nem is vonatkoznak majd az előírások.)
Az ügy újabb éket verhet Nagy-Britannia, az unió pénzügyi központja és a kontinens közé. A bónuszok elmaradása az egész brit gazdaságot sújthatja, hiszen a Reuters szerint például az elmúlt tíz évben 27 milliárd font bónuszt költöttek Londonban ingatlanra a bankárok. Ugyanakkor a britek arra is felhívják a figyelmet, hogy míg 2008-ban 11,5 milliárd font bónuszt fizettek ki a Cityben, addig tavaly már „csak” 4,4 milliárdot. Az egyezséget ugyanakkor London nem tudja egymaga blokkolni a pénzügyminiszterek tanácsában. Barnier egyébként nem osztja a brit félelmeket. Az uniós biztos szerint a pénzintézeteknek nem éri meg pusztán azért elhagyni az európai egységes piacot, mert vezetőik fizetése kevesebb lesz.
Mi van még a pakkban?
A szabálycsomag többi eleme között szerepel, hogy a bankoknak 2019-ig emelniük kell az alaptőkéjüket 8,5 százalékra, illetve hogy 2015-től országonként is be kell számolniuk eredményükről és a fizetett adó mértékéről. Enyhe brit siker, hogy az egyezség szerint továbbra is a nemzeti hatóságok végezhetik a bankok tőkemegfelelésének szabályozását. Emellett a Bázel III. szabályrendszernek megfelelően ezentúl az intézménynek elegendő jó minőségű likvid eszközzel kell rendelkeznie 2018-ra egy 30 napos erős stressz túlélésére.
