A mindenkori magyar kormányoknak nincsenek olyan eszközei, amelyekkel ezeket közvetlenül, alapvetően befolyásolni tudnák – szögezte le. A kormány a jövedéki adót tudná változtatni, de annak legalacsonyabb szintjét az Európai Unió határozza meg, tehát ebben sincs a kormánynak „számottevő” mozgástere. Annak kapcsán, hogy a kormány a fő üzemanyag-nagykereskedő, a Mol 24,6 százalékos tulajdonosaként próbál-e hatni az üzemanyagárakra, leszögezte, hogy az „üzletpolitikai és nem tulajdonosi kérdés”.

Matolcsy György 2004-ben az akkor ellenzéki Orbán Viktorral együtt még a benzin és a gázolaj jövedéki adójának 20 százalékos csökkentését követelte az akkori szociál-liberális kabinettől.

Elképzelhetőnek tartotta az „árszerkezet átalakítását” is annak érdekében, hogy a jövedéki adót ne terhelje még áfa. Bátornak mondható ellenzéki felvetései szerint az árcsökkentés 60 milliárd forinttal mérsékelné az autósok terheit és a költségvetés is 100-120 milliárd forinttal több bevételhez jutna (főleg annak köszönhetően, hogy a nemzetközi fuvarozók nem külföldön, hanem itthon tankolnának).

Noha a kormányok benzinárral kapcsolatos lehetőségei azóta lényegében nem változtak, az akkor alapítványi elnöki minőségében felszólaló szakpolitikus mostani válaszlevelében – hiába kerestük – nem tett említést a kormány szűk mozgásteréről. A Fidesz képviselői egyébként az ellenzéki nyolc év alatt folyamatosan, korábbi számításaink szerint mintegy száz különálló indítványban, sajtótájékoztatón és törvénymódosítási kezdeményezés formájában követelték a kabinetektől az üzemanyag árának azonnali, nagyarányú csökkentését.

Ebben a Fidesz számos vezető politikusa észrevétette magát, így például Varga Mihály, Szijjártó Péter vagy épp Rogán Antal. Ha a kabinet néhány forintos csökkentést ért el a jövedéki adó vagy az áfa mérséklésével, azt tyúklépésnek és elkésettnek nevezték. Amikor 2008-ban az akkori kabinet azzal érvelt, hogy a gázolaj adótartalma az uniós minimumszinten áll, a Fidesz alkalmatlannak és nemtörődömnek nevezte a kormányt azért, mert nem kéri az EU-tól a minimumszint csökkentését. A 2004-es felszólamlás idején egyébként a benzin ára 240, a gázolajé 220 forint körül járt. Most mindkettő 440 forinton áll. A 2010 óta kormányzó Fidesz sem lakossági jövedékiadó-, sem áfacsökkentést nem hajtott végre és az árszerkezetet sem „alakította át”.

A héten az is kiderült, hogy a kormány a nagy honi olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) kifogásai ellenére nem tesz le az üzemanyagok „megjelölésének” szándékáról. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat ettől többletadó-bevételeket vár, és magabiztosan úgy fogalmaz: az ebből „eredő” bevételt adócsökkentésre kell fordítani. E rendszer kidolgozásával a nemzetgazdasági minisztert bízták meg – vagyis ez a feladat már Varga Mihályra maradt.

A parlament tavaly év végén egy másik törvény vitája kapcsán fogadta el a módosításokat, mely szerint a származás ellenőrzése végett „valamivel” meg kell jelölni az üzemanyagokat. A végrehajtással az addig csak stratégiai olaj- és gázkészletezéssel foglalkozó Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetséget (MSZKSZ) bízták meg. A mostani kormányhatározat ésszerűnek tűnő javaslata szerint a rendszert a jövedéki ellenőrzéssel eddig is foglalkozó Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak kell kiötölnie, igaz, a végrehajtás továbbra is az MSZKSZ feladata. Egyben felkérték a nemzeti fejlesztési minisztert a kapcsolódó törvény értelemszerű módosítására, amit Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési tárcavezető be is nyújtott.

A MÁSZ korábbi érvelése szerint a módosítás szükségtelen, mert az ellenőrzés jelenleg is jól működik, a vegyi jelölésmódja tisztázatlan és az bizonyára könnyen kijátszható lesz, ráadásul a szabály ellenkezhet az EU-, illetve a kerozinra vonatkozó nemzetközi előírásokkal. Az előterjesztő Rogán Antal mindeddig nem hozta nyilvánosságra a módosítások indokául hivatkozott tanulmányokat, mely szerint korábbi ellenőrzések során a honi kutak közel felénél voltak a származással kapcsolatos bajok, illetve ilyenfajta jelölésre sok a nemzetközi példa. Mivel a végrehajtás módja még mindig nem ismert, úgy tudjuk, a szakcégek képtelenségnek tartják, hogy a szabály által előírt július 1-jei határidőre ténylegesen felálljon egy működő rendszer.

A miniszter kitérő válasza

Tegnap Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter erősen kitérő írásbeli választ adott Kovács Tibor, a gazdasági bizottság alelnöke konkrét kérdéseire. A szocialista képviselő aziránt tudakozódott, mi az oka a rendszer bevezetésének, melyek az elfogadott törvénymódosítás indoklásában hivatkozott visszaélések illetve külföldi példák. A miniszter szerint ezeket a kérdéseket egy munkacsoport "döntésétől függően", annak vizsgálatának befejezte után lehet megválaszolni.