Barátkozós MNB
Kétségtelen, ha Matolcsy egyértelműbben fogalmaz, jelentősebb árfolyammozgást idézett volna elő. Tegnap viszont csak a piacot megnyugtató üzenetek hangzottak el. A meghallgatáson Matolcsy György csak azt közölte: megvizsgálják a más jegybankoknál alkalmazott eszközöket – ezekről mondta azt a kinevezés bejelentésekor Orbán Viktor, hogy ő maga tizenhat ilyet számolt össze –, és elemzés után döntenek honi alkalmazásukról.
Az elemzők tippje, hogy a Magyar Nemzeti Bank esetleg vállalati kötvényvásárlásokba kezd, vagy aktívabban vesz részt a jelzáloglevelek piacán. Miután azonban Matolcsy – persze szigorúan a „személyes mondatok” között – beszélt arról is, hogy nem szereti a devizahitelt, és „erkölcsi, gazdasági és gazdaságpolitikai” hibának tartja, hogy ilyen mértékűre dagadt ennek állománya, egyből más irányú gondolkodás is indult.
A piacon már felidézték azt az ötletet, hogy – még 2010-ben – a kormány a devizahiteleket a jegybanki tartalékból kívánta átváltani, vagyis elképzelhetőnek tartották, hogy a jelölt erre utalt. Csakhogy csütörtökön – még hivatalban lévő nemzetgazdasági miniszterként – egy képviselői levélre válaszolva épp Matolcsy György fejtette ki, hogy a devizatartalékok csökkentésének milyen korlátai vannak.
Ráadásul a devizahitelek elleni kirohanás is inkább tűnt az előző jegybanki vezetés kritikájának, mint új intézkedésre vonatkozó tervnek. A kijelentéseinek új súlyával más szempontból láthatóan egyébként tisztában lévő Matolcsy György (és leendő alelnöke, Balog Ádám) szereplése azonban mindezek ellenére pozitív piaci fogadtatásra talált: ahogy kell, nem mondtak semmit. Matolcsy hosszabban inkább saját – szokásos – eredményeiről beszélt, mondván, a jegybank következő hatéves működését meghatározza az elmúlt 33 hónap gazdasági sikere.
Ezeket az ellenzék ugyanúgy vitatta, mint ahogyan kritizálták azt is, hogy Matolcsy személyében pártpolitikus kerül az MNB élére – Balog Ádámnak pedig a monetáris tapasztalatairól szóló kérdéseknél kellett kellemetlen pillanatokat megélnie. De mindketten kiálltak a jegybank függetlensége mellett, és az árstabilitás elérését tűzték zászlajukra. Matolcsy azt mondta, hogy ő „az infláció ellensége”. Az elnökjelölt azonban mindehhez azt is hozzátette: az árstabilitást, a pénzügyi stabilitást nem veszélyeztetve az MNB segítheti a kormány gazdaságpolitikai munkáját.
Ezt – hangsúlyozta – korábban is megtehette volna, a jegybanktörvény ugyanis erre módot ad, miközben „látszott, hogy a gazdaságpolitikai törekvések eredményre vezettek”. „Nem vagyok híve az elzárkózó, liberális jegybanknak. A jegybank ugyan független, de stratégiai viszonyt kell kiépítenie a kormánnyal. Viszont nagy híve vagyok a konzervatív, felelős jegybankpolitikának” – mondta a jelölt, aki kifejezetten nyitott, nyílt jegybank felépítését ígérte, és a kormányzati szlogennel élt: ha Magyarország jegybankja jobban teljesít, mint az elmúlt hat évben, akkor a magyar kormány is jobban teljesíthet.
Érdekes módon jobb teljesítményt ígért Matolcsy leendő utódja is. Varga Mihály immáron másodszor veszi át a gazdasági – korábban a pénzügyi – tárcát a jegybankba távozó minisztertől, ám most tőle változást várnak a piacok – és erre is kaptak ígéretet. A következő hónapokban konszolidációs időszaknak kell következnie, a nagy átalakítások után finomhangolás következik – jelentette ki. A miniszter a növekedésre és a kiszámíthatóságra helyezte a hangsúlyt ugyanis, bár azt is elmondta, hogy a gazdaságpolitika iránya és célja nem változik. Kiemelte viszont, hogy nem lesz választási költségvetés, mert „erre nincs tér”. Szeretné elérni azt is, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszűnjön Magyarországgal szemben.
Egy tekintetben kell javulnunk, ez pedig a növekedés. Bennünket az nem vigasztalhat, hogy mások teljesítményei siralmasak, s gyengébbek a mieinknél – közölte. Varga leszögezte, hogy tárcájának továbbra is az államadósság csökkentése és a foglalkoztatás növelése lesz a kiemelt feladata. Mint mondta: ez volt a kormány két alapvető célja. A két egymásnak ellentmondó követelmény akkor teljesíthető egyszerre, ha a gazdaság tartós növekedési pályára áll. Az új gazdasági miniszter ezenkívül az idei költségvetés teljesítésén dolgozik majd, aki – a kormányfő korábbi nyilatkozatával egybehangzóan – azt is közölte: nem ért egyet azokkal a véleményekkel, amelyek szerint már most hozzá kell nyúlni a büdzséhez. Szerinte erről akkor lehet határozni, ha az első negyedév eredményei megérkeznek.
Arról is beszélt egy kérdésre válaszolva, hogy a kormány már intézkedett arról, hogy az elektronikus útdíjjal és a pénztárgépek hálózatba kötésével kapcsolatos munkákat felgyorsítsa (többek közt a két új bevételi forrással kapcsolatos kétségek miatt jósolnak magasabb költségvetési hiányt az elemzők az Európai Bizottsággal összhangban). Varga Mihály az IMF/EU-tárgyalásokat érintő ellenzéki kérdésekre elismerte, hogy az országnak előnye származott abból, hogy „ez a megkeresés 2011 novemberében megtörtént, és elkezdtük a tárgyalásokat”.
– De eltért a gazdaságpolitikai felfogásunk, ők végső soron azt szerették volna, hogy csökkentsük a bankadót. Hasznos volt az egyeztetés, az, hogy vitatkoztunk, sajnálom, hogy nem született megállapodás. Viszont a valutaalap delegációja már ismeri, mit jelent az a magyarmondás, hogy „száz forintnak ötven a fele” – tette hozzá.
