A pénzügyi biztos kezdeményezésére tegnap ültek először tárgyalóasztalhoz a civilek, a kormányoldal és a bankok képviselői, ám úgy tudjuk, nemhogy eredményt nem hozott a találkozó, de a felek között érdemi párbeszéd sem nagyon volt. Az egyetlen konkrétum a március elsején lejáró kilakoltatási moratóriummal kapcsolatban hangzott el: Doubravszky megismételte korábbi javaslatát, mely szerint 45 nappal ki kell tolni a tilalmat, és a tárgyalások menetétől függően fenn kell tartani a lehetőségét egy további 45 napos hosszabbításnak. A bankszövetség részéről erre ismét elmondták, hogy nem értenek egyet az elképzeléssel, mert az rossz hatással van az adósok fizetési moráljára.

A bankokat, de valószínűleg a civilek képviselőit is ennél jobban érdekelte volna, mi az a komplex megoldási javaslat, amellyel a pénzügyi biztos a megbeszélésre készült. Erről korábban Doubravszky csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy az általa kidolgozott elképzelés nem igényel külső forrást, és hogy nem segítségről van szó, hanem egy igazságos megoldásról. Ennél többet a biztos tegnap sem árult el, de feltételezések szerint a devizahitelek forintosításában gondolkodik. A svájci frankban jegyzett kölcsönök törlesztőrészlete tavaly érte el azt a szintet, mint ha az adósok forinthitelt vettek volna fel. Doubravszky szerint ezzel elérkezett az ideje, hogy az ügyfelek kiszálljanak a devizahitelekből: a bankoknak át kellene számolniuk a kölcsönöket úgy, mintha az ügyfelek eleve forintban vették volna fel. (Hogy ez egyébként mitől lenne jó az ügyfeleknek, illetve a bankok miért mennének bele egy ilyen megoldásba, az nem teljesen világos.)

Doubravszky egyébként tegnapi sajtótájékoztatóján mindössze annyit árult el az egyeztetésről, hogy azt kedden folytatják. A pénzügyi biztos újra elmondta: az egyik alapvető kérdés annak eldöntése, hogy valóban volt-e a felvett hitelek mögött deviza, vagy azok forinthitelek voltak, amelyeket az adott deviza, például az euró vagy a svájci frank árfolyammozgásához kötöttek – vagyis ennyit sem sikerült tisztázni tegnap, pedig a megbeszélésen a bankok mellett a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) képviselője is jelen volt. Hozzátette: javasolni fogja a kormánynak a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását.

Miközben tegnap az érintettek egymást „szórakoztatták”, a PSZÁF közzétette, hogy az idei első negyedévben hány adós lakását árvereztetnék el a bankok. A pénzintézetek 3560 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, vagyis a rendelkezésükre álló négyszázalékos kvótát 71 százalékban használnák ki. Összesen 110 670 ingatlant fenyeget kényszerértékesítés a hitel törlesztésének jelentős késedelme miatt.