Orbánék tervei: megszorítás helyett lazítás
A miniszterelnök hétfő este a Hír TV-nek nyilatkozva azt mondta: a kormány az elfogadott költségvetést hajtja végre, amely „jó Magyarországnak”. Szavai szerint a bizottság múlt heti – az idei hiányt is a GDP 3,4 százalékára váró – előrejelzése semmilyen feladatot sem ró a kabinetre, amely nem tervez megszorításokat. Szerinte meg kell várni a fél év végét az értékeléssel, mert „akinek szike van a kezében, márpedig a pénzügyminiszter kezében szike van, az ne hadonásszon vele”. A kormányfő kijelentette, hogy a bizottság szerint kétségbe vonható bevételi tételek teljesülnek (az elektronikus útdíj bevezetése és a pénztárgépek elektronikus összeköttetése ilyen), hiszen a kormány a tervek szerint halad előre az ügyekben.
Elemzők az Európai Bizottság prognózisának megjelenését követően úgy számoltak: 150-300 milliárdos kiigazítás kellene ahhoz, hogy a kabinet meg tudja győzni az uniót, tartani tudja a három százalék alatti hiányt. A kiigazításba szinte mindenki természetszerűleg beleértette már a 400 milliárdos növekedési tartalék teljes zárolását is (korábban ennek szükségességéről beszélt Varga Mihály tárca nélküli miniszter, akit jelenleg a nemzetgazdasági miniszteri poszt várományosaként tartanak számon). A hírek szerint azonban ennek elköltésével az uniós prognózisban sem számolt senki, a kiigazítási kényszer e nélkül értendő.
A Bank of America Merrill Lynch londoni stratégája még tegnap reggel kiadott elemzésében is biztosra vette, hogy Magyarország lépéseket tesz annak érdekében, hogy lekerüljön az uniós szégyenpadról. Mai Doan szerint ugyanis a kelet-európai tagállamok között hazánknak van a legkisebb esélye kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, de csakis akkor, ha újabb költségvetési kiigazításokat tesz.
A kormányfő szavait követően azonban a piacon elkezdték újraértékelni a kiigazítással kapcsolatos várakozásokat. Általános vélekedés, hogy a kormány három dologgal próbálja majd meggyőzni az uniós bürokratákat a várakozásaik javításáról. Egyrészt reménykedhetnek abban, hogy az első negyedévben kedvezőbb lesz a növekedés (az alacsony bázis miatt egy közepesen jó mezőgazdasági teljesítmény, egy kicsit beinduló ipar, vagy az esetleg unortodox jegybanki eszközökkel támogatott hitelezés is sokat segít). Másrészt megpróbálják bemutatni az útdíj létrehozására, a pénztárgépek összeköttetésére vonatkozó erőfeszítéseket. Harmadrészt pedig néhány adóemelést is tervbe vehetnek – a kormányfő szavai szerint ugyanis a bankokat, közüzemeket terhelő adók nem megszorítások. Közben ilyen adóemelési tervvel a legkönnyebb bizonyítani, hogy tartjuk a hiányszámot.
Szülessen azonban ezek után bármilyen döntés az unióban, a kérdés az marad: a választás előtt a kormány valóban az adóemelésekre készül-e, vagy inkább azokra a – fogyasztást is élénkítő – lazító intézkedésre, amelyekről a kormányfő beszélt. Bárhogy is, az amerikai dollár erősödése, az újabb jegybanki kamatcsökkentés mellett a kormányfő interjúját is felhozták a forint tegnapi, jelentősebb gyengülésének okaként.
