Búcsú kamatcsökkentéssel
Az MNB éléről a hét végén távozó Simor András jegybankelnököt és alelnökeit tehát most is leszavazták a kormánypárti delegáltak, de ez augusztus, a kamatcsökkentési ciklus kezdete óta már aligha jelent újdonságot. Mint ahogy a 25 bázispontos csökkentésben sincsen semmi meglepő – a piaci konszenzus is ekkora kamatvágással számolt. A kamatdöntéskor rendszeresen figyelembe vett hazai és külső körülmények ezúttal pozitívan alakultak – sommázta Simor a döntést ismertető tájékoztatóján.
Kérdésre válaszolva a jegybankelnök elmondta: ha a kormány ki szeretne kerülni az uniós túlzottdeficiteljárás alól, akkor mielőbb határoznia kell a hiánycsökkentő lépésekről. Az MNB számításai szerint az idei államháztartási hiány csak akkor tartható három százalék alatt, ha a tartalékokhoz nem nyúlnak hozzá. Az Európai Bizottság pénteken ismertetett prognózisa szerint még ebben az esetben is 3,4 százalékos GDP-arányos deficit várható mind az idén, mind jövőre. A hiány leszorításához bevételnövelő vagy kiadáscsökkentő intézkedéseket kell hozni, vagy ezeket kombinálni –húzta alá a jegybankelnök, hozzátéve: a döntés a kormány kezében van.
A gazdaság élénkítéséhez más típusú intézkedések kellenek, a kamatcsökkentésekkel ugyanis – az utolsó hét hónap tapasztalata szerint – nem lehet eredményt elérni. A hitelkínálat szűk, a feltételek szigorúak, és a vállalkozások szempontjából tökéletesen mindegy, hogy nyolc- vagy háromszázalékos alapkamat mellett nem tudnak forráshoz jutni. Bár a növekedés az exportpiacok élénkülésével lassacskán elindul, a bővülés csak nagyon mérsékelt lehet a belső fogyasztás alacsony szintje miatt. A magyar gazdaság nagy gondja, hogy növekedési potenciálja igen alacsony szintre süllyedt: nulla és fél százalék közötti tempóra van hitelesítve.
Simor kitért az MNB ellen indított támadásokra is. A jegybank vezetését törvénysértéssel gyanúsítják, mivel 2008 novembere és 2010 augusztusa között hét hazai bank üzleti adatait napi rendszerességgel kiadta az IMF-nek. Simor visszautasította és megalapozatlannak nevezte az Állami Számvevőszék ezen megállapításait. A jegybankelnök a hétfői parlamenti bizottsági meghallgatása után a kormánypártok által megszavazott elmarasztaló határozattal és a jegybank ellen tett feljelentésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy ezek is ott végzik, ahol az eddigiek: a kukában. Hozzátette: bízik abban, hogy a hatóságok a részletes és megalapozott vizsgálatot követően hasonló következtetésre jutnak. „Eléggé szánalmas procedúrának tartom az egészet” – zárta le a témát.
Hatéves elnöki ciklusának legpozitívabb eredményei között a forint árfolyamsávjának 2008-ban történt eltörlését, valamint azt említette, hogy a 2008–2009-es világválság idején sikerült az EU/IMF-megállapodással az ország helyzetét stabilizálni. „Erre büszke vagyok, és az is maradok” –mondta. A sikerek közé sorolta a napon belüli átutalási rendszer bevezetését és azt, hogy a jegybank a sok alantas támadás ellenére mind jogilag, mind tartalmilag meg tudta őrizni a függetlenségét, és ma ezt a korábbinál is jobb MNB-törvény garantálja számára. Akik a támadásokat elindították, öngólt rúgtak, mert az MNB most erősebb helyzetben van, mint eddig bármikor – mondta.
