Hiába vértezi fel ugyanis magát adminisztrációs etikai eszközökkel egy vállalat, ha nincs mögötte komoly vezetői elkötelezettség. Nehéz visszaszorítani a korrupciót, amíg kevés cégnél van valós és szigorú következménye az etikai vétségeknek – e téren a vezetők példamutatása elengedhetetlen.

Mint a kutatásból kiderül, a cégek jelentős része tisztában van azzal, hogy a korrupciós kockázatok csökkenthetők például etikai kódexek alkalmazásával, összeférhetetlenségi vizsgálatokkal vagy a beszállítók átvilágításával. A kutatás egyik fontos tanulsága azonban, hogy a vállalati megfelelőségi programok önmagukban nem képesek kivédeni a korrupciót. Ezt igazolja az a sajnálatos tény, hogy éppen azon szektorok képviselői alkalmaznak a legnagyobb számban ilyen intézkedéseket, amelyeket a korrupció a leginkább veszélyeztet. Az adminisztratív eszközök csak akkor vezetnek eredményre, ha a vállalat vezetése tetteiben is elkötelezett. Ezért néha a profit egy részét fel kell áldozni azért, hogy a vállalat hű maradhasson elveihez. Hosszú távon viszont csak a tisztességes működés lehet kifizetődő – így javulhat a cég szolgáltatásainak színvonala, a munkavállalók elkötelezettsége és a vállalat hírneve.

– A Telenornál azt valljuk, hogy az etikus vállalati működés a legjobb befektetés, amivel ügyfeleinknek, partnereinknek és önmagunknak is tartozunk. Ez akkor is igaz, ha tisztában vagyunk vele, az adott gazdasági környezetben így rögösebb út vezet a sikerhez. Minden új munkatársnak elmondom, aki belép a Telenorhoz, hogy én ezt nagyon komolyan veszem. Akinek kérdése, nehézsége van, minden segítséget megkap, hogy elháríthassa az esetleges etikai kockázatokat. Ha azonban vétséget találunk, a zéró tolerancia elvét valljuk. Egy vállalat csak akkor lehet tisztességes, ha az etikai vétségeknek következményük van – mondta Christopher Laska , a Telenor Magyarország vezérigazgatója.

Kódex, tréning, etika

A Telenor és a Transparency International Magyarország közös felméréséből az is kiderül, hogy a korrupcióellenes eszközök között a legelterjedtebbek a vállalati etikai kódexek. A megkérdezett cégek 86%-a rendelkezik ilyen dokumentummal, miközben jelzésértékű, hogy rendszeres etikai tréninget a megkérdezett cégek alig több mint felénél (57%) tartanak. Az alkalmazott eszközök között elterjedt még a munkavállalók összeférhetetlenségének vizsgálata (73%) és a vállalati bejelentővonal (66%).

A beszállítókkal kapcsolatban ugyanakkor kevésbé szigorúak a céges elvárások. Bár a részletes átvilágítás a cégek közel kétharmadánál megtörténik (61%), azt csak a vállalatok kevesebb mint felénél (46%) tartják fontosnak, hogy a beszállítói szerződések szerves része legyen egy etikai megállapodás. Emellett a válaszadók alig pár százalékánál (4%) fordul elő, hogy a beszállítók részére etikai tréninget szerveznek.

A vállalatok mérete is meghatározó tényező a korrupció elleni intézkedések terén. A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy minél nagyobb egy cég, annál inkább alkalmaz korrupcióellenes eszközöket. A 2500 fő feletti vállalkozások mindegyikénél van például etikai kódex, döntő többségük (89%) vizsgálja a munkavállalók összeférhetetlenségét és kétharmaduknál (67%) az etikai megállapodás része a beszállítói szerződéseknek.

A nem reprezentatív felmérést a Telenor és a Transparency International Magyarország megbízásából a Figyelő Top200 kutatás részeként a MédiaCity és Dun & Bradstreet végezte a legsikeresebb magyar vállalatok körében a korrupció elleni megoldásokról.