Drága az állami szerepvállalás
Az első tervek szerint a vállalatnak január óta már szolgáltatnia kellene, ám még arról sincs végleges döntés, egyáltalán nyert-e a frekvencia-árverésen. Az el sem indult állami mobilszolgáltatás azonban már így is több százmillió forintjába került az adófizetőknek. A számla pedig még nem tartalmazza a végösszeget. A sajátos szabálytalanságokkal lebonyolított árverésről kedden tárgyal ismét a bíróság. Abban már az MPVI Zrt.-nél sem sokan reménykednek, hogy a Kúria visszakapcsolja a zöld lámpát a cégnek. Piaci forrásaink azonban figyelmeztetnek: minthogy az állam mobilsztorija eddig is nélkülözte a formalitásokat, bármi megtörténhet.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2011 őszén írt ki egy sor frekvenciát árverésre, köztük egy olyan csomag is kalapács alá került, amellyel a nulláról lehet indítani mobilszolgáltatást. A csomagot végül árverés nélkül, tízmilliárdos minimum ajánlati ár mellett vitte el az állami konzorcium. Az NMHH a licitből kizárta ugyanis a jelenlegi szolgáltatókat. Csakhogy nem vettek észre egy ezzel ellentétes NFM-rendeletet. Erre, s más eljárási szabálytalanságokra hivatkozva a kizárt mobilszolgáltatók pert indítottak – s tavaly ősszel a Fővárosi Törvényszék jogerős döntése megsemmisítette a tendert lezáró határozatot.
A jogerős döntés felülvizsgálatáért az NMHH és az MPVI is a Kúriához fordult. Az első tárgyalás holnap lesz, akár döntés is születhet. Érdemes megnézni, hogy milyen döntés-előkészítő folyamatok előzték meg az állami konzorcium létrejöttét. Mivel a tender elején még nem jött létre az MPVI Zrt., annak tulajdonosait kérdeztük a részletekről. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Fejlesztési Bank vezetése milyen mandátumot kapott a konzorciumban való részvételre. Ez a cég önálló döntése volt, vagy volt tulajdonosi, netán kormányzati utasítás?
Azt is megkérdeztük, hogy milyen üzleti tervek készültek, ami alapján a konzorcium ajánlatot tett az árverésen, illetve hogy ezeket kik készítették és milyen javadalmazásért. Az elkészült anyagok megismerését is kérelmeztük. Érdekes az is, hogy a kezdeti döntést megalapozó üzleti terveket módosították-e, vagy készültek-e újak, s azokat mely testületek hagyták jóvá. Kérdéseinkre nem kaptunk választ. Az MFB szóvivője reagált egyedül megkeresésünkre, de ő csak annyit mondott, hogy a bíróság döntéséig semmit nem nyilatkoznak az MPVI-ről. A Magyar Posta és az MVM Magyar Villamos Művek lapzártánkig nem válaszolt.
Mindezek hiányában a cégek üvegzsebadataira hagyatkozhatunk. A Magyar Fejlesztési Banknál és az MFB Invest nevű leányvállalatánál nem találtunk a témában kötött szerződést. A Magyar Posta azonban kötött ilyet. A Réti, Antall és Társai ügyvédi irodának a távközlési konzorciummal kapcsolatos apportértékelésért 8,2 millió forintot fizetett ki a társaság. A frekvenciahasználati jogosultsággal kapcsolatos jogi tanácsadásért 40 millió forintot kapott a cégtől a Dr. Lengyel Márk Ügyvédi Iroda. Ennél sokkal többet költött az MVM. A McKinsey & Company globális tanácsadó cég 425 ezer eurót, mintegy 125 milliót számlázhatott azért a tanácsadásért, amelynek tárgya: az MVM Zrt. támogatása üzleti belépési stratégiák vizsgálatában.
Ebből nem derül ki egyértelműen, hogy kötődik-e az állami mobilcéghez, de egy másik tanácsadói szerződésről igen, az ugyanis a mobilpiacra való belépés stratégiáiról szólt. Ezt a munkát is a McKinsey végezte, 340 ezer euróért, mintegy 92,5 millió forintért, 2011 augusztusában. Az állami MVM tavaly az Indexnek elismerte, hogy egy finn cég, a Rewheel dolgozta ki az új mobilcég üzleti tervét, illetve a piacra lépési stratégiáját, mintegy 69 millió forintért, s az erről készült tanulmányt – az érdemi részek kitakarásával – az Index rendelkezésére bocsátotta. Ezt a szerződést azonban nem találtuk meg az MVM által közzétett adatbázisban.
– A Rewheel az elmúlt évek európai mobilpiaci trendjei alapján egy 15 évre szóló üzleti tervet dolgozott ki, amelyet a finn cég többször is finomított – írta az MVM az Indexnek tavaly ősszel. Kitértek arra is, hogy a finn cég ismeri a kelet-közép-európai piacot, szakértői pedig gyakran nyilatkoznak többek között a Reutersnek, illetve a New York Timesnak is. Az MVM-ben végzett tanácsadói munka alighanem jó referencia volt az NMHH-nál is, ugyanis az 2012-ben komoly feladatokkal bízta meg a finn tanácsadó céget. Ez honlapja szerint kétfős vállalkozás: Anthonios Drossos görög, illetve Zarándy Pál magyar szakembert mutatja be a cég netes oldala. A referenciák között a Vodafone, a Telefonica, befektetési bankok és európai állami szervezetek is szerepelnek, ám a magyar szabályozó hatóságot tegnap nem tartalmazta a referencialistájuk. Pedig büszkék lehetnek a megrendeléseikre: a spektrumstratégiával kapcsolatos tanácsadásért és felülvizsgálatért összesen 208 ezer eurót, több mint hatvanmillió forintot számlázhattak 2012 folyamán.
Fordulatok sora
1. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2011 őszén frekvencia-árverést hirdet több kisebb és egy komplett blokk értékesítésére, utóbbira több cég jelentkezik.
2. A kiírás többszöri módosítását, majd két pályázó formai okok miatti kizárását követően az állami konzorcium kikiáltási árért, tízmilliárd forintért viszi a csomagot, 2012 elején.
3. A mobilszolgáltatók bírósághoz fordulnak, ennek halasztó hatálya nincs, ám 2012 nyár elején a bíróság megtiltja, hogy az állami cég használja az elnyert frekvenciákat.
4. 2012. szeptember 17-én a Fővárosi Törvényszék jogerősen megsemmisíti az NMHH árverésének lezáró határozatát, ezt követően az MPVI és az NMHH is felülvizsgálatot kér.