A döntés valószínűleg nem okoz majd meglepetést, ahogy a legutóbbi 6 alkalommal, most is 25 bázispontos kamatcsökkentés várható, miután a külső tagok leszavazzák a tartás mellett voksoló belső tagokat – vélekedett Szaniszló Bálint, az OTP Bank elemzője. A CIB Bank egész hétre szóló kitekintése szerint ezt a várható eredményt erősíti a közelmúltban közölt negyedik negyedéves GDP-adat, s a várttól elmaradó, 3,7 százalékos januári éves inflációs mutató is.

Ha valóban a várakozásoknak megfelelően alakulnak a fejlemények, akkor 2010 áprilisa és novembere között látott rekordalacsony, 5,25 százalékos szintre csökkenhet az irányadó ráta. Az OTP-nél a lépés után nem számítanak jelentős piaci reakcióra, a döntés már jó ideje be van árazva a piacokon. Kiemelt figyelemmel kísérik viszont a befektetők, hogy a közleményben lesz-e utalás a nemkonvencionális eszközök használatára, azt követően, hogy januárban a tanács egyöntetűen amellett foglalt állást, hogy ezek csak akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthetnek hatékony segítséget.

A jegybankhoz köthető másik hír, amely hatással lehet a piacokra, az az, hogy Simor András utódját pénteken nevezheti meg a miniszterelnök. Ez még megmozgathatja az árfolyamokat, attól függően, milyen név hangzik el – vélekednek szakmai körökben. – A piac már beárazta a következő kamatcsökkentést, kedden 5,25 százalékra ereszkedhet az alapkamat. A döntést támogatja, hogy előretekintve drasztikusan lassulhat az infláció üteme, akár a háromszázalékos jegybanki cél alá is süllyedhet – fejtegette Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője is. Hozzátette, hogy a múlt évi, a vártnál is mélyebb recesszió további ok lehet a monetáris tanács számára, hogy egyre lejjebb eressze a kamatot, amely valószínűleg meg sem áll 4,5-4,75 százalékig ebben az évben. A globális pénzbőség miatt viszonylag stabil a forint árfolyam is, ami szintén előmozdíthatja ezt a folyamatot.

A gazdaságot azonban nem élénkítheti a jegybank ezzel a módszerrel, amikor a háztartások a hiteltől szabadulnak, és nem akarnak új hiteleket felvenni, amikor a beruházási környezet kiszámíthatatlan, a bankszektor nem tudja ellátni a feladatát. A potenciális növekedési ütem nulla, vagyis a magyar gazdaság Trippon Mariann értékelése szerint nem tudna felkapaszkodni a külső kereslet esetleg gyorsuló vonatára, csak gazdaságpolitikai fordulat esetén.

Hasonlóan látja a helyzetet Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese, aki utalt rá, hogy a hozamok lejjebb ereszkedtek, a betéti és hitelkamatok is mérséklődtek, de nincs hitelkereslet és -kínálat, a piaci perspektíva hiánya miatt élénkítő hatása nem lehet a kamatcsökkentésnek. Most úgy látja, szemben a GKI decemberi négy százalék feletti előrejelzésével, hogy 3,5 százalékra ereszkedhet le az infláció üteme – bár a prognózis sok bizonytalanságot takar, nem tudni, mi valósul meg a kormányzat további rezsicsökkentési ígéreteiből. Ennek az inflációs elfojtásnak azonban hosszabb távon nagy ára lehet.

A növekedési esélyeket ronthatja az infláció elfojtásának ez a módszere Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa szerint is, aki úgy látja, éves átlagban akár 2,5 százalékra is lezuhanhat az infláció üteme, ennek nyomán emelkedhetnek a reáljövedelmek, de romolhat a vállalati bérhatékonyság a stagnáló gazdaságban, miközben az érintett energia- és közműszolgáltatók elhalasztják beruházásaikat, nem végzik el a szükséges korszerűsítési munkákat, így az intézkedések visszaütnek a gazdaságra.

Miként Petschnig Mária Zita, több más, lapunk által megkérdezett közgazdász is felhívta a figyelmet arra, hogy az idei költségvetést 4,6 százalékos inflációra alapozva készítették el. Ha az infláció a vártnál jóval lassúbb ütemre vált, akkor viszont az idei költségvetésben eleve többet akarnak elosztani a lehetségesnél. Az elemzők szerint a növekedési ütem sem éri el a kormány előrejelzését, azaz kiigazítási kényszer keletkezhet. Az alacsonyabb nominális GDP miatt változik a büdzsé egyenlegének és az államadósságnak a bruttó nemzeti termékhez viszonyított aránya is.

Csütörtökön jelenik meg a negyedik negyedéves amerikai GDP második adatközlése. A Reuters által megkérdezett elemzők általános véleménye szerint ezt jelentősen emelhetik a korábban közölt mutatóhoz képest. A „revízió” hátterében az áll, hogy Amerikában az első adatközlés idején még nem áll rendelkezésre több fontos adat. Most például az első adatközlés idején 46 milliárd dollárra becsült decemberi külkereskedelmi hiány jóval alacsonyabb, 38,6 milliárd dollár lett. A felülvizsgálat ténye önmagában nem, a várttól eltérő mértéke annál inkább okozhat érdemi piaci mozgásokat – vélik az OTP-nél.